Sok év múlva mint egy rossz álomra, úgy emlékszünk majd vissza az elmúlt néhány évre, amikor mindenki küzdött a vágtató inflációval. Most azonban még valóságos veszteségként kell elkönyvelni, hogy megtakarításunk összegszerűen hiába gyarapodott, vásárlóértéke bizony meg sem közelíti a korábbi időszakét. A hozamokat felzabálta az infláció, sőt a tőkébe is beleharaphatott. A lakosság volt a legfőbb vesztese a világszerte, de szűkebb környezetünkben mégis leginkább Magyarországon pusztító drágulási hullámnak. A jegybank adatai szerint az első negyedév végén a lakosság készpénzben, bankbetétekben, kötvényekben, tőzsdei részvényekben, befektetési alapokban, valamint életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékként elhelyezett megtakarításai jócskán túllépték az 54 ezer milliárd forintot, ám ezek inflációval korrigált (reál)értéke a 2020. év végi vásárlóerőnek felel meg. A Bankminitor pénzügyi portál összegzése szerint a megtakarítók az elmúlt bő három évet pénzügyi értelemben elvesztették.
Ez az a veszteség, ami már sohasem pótolható, legfeljebb mérsékelhető. Az MNB jelenlegi kamatpolitikája részben ebbe az irányba mutat. Azzal fékezné az inflációt, hogy a fogyasztás helyett változatlanul a megtakarítások felé terelné a szabad pénzeszközöket. A mindenáron növekedésre játszó kormány szándékai ezzel épp ellentétesek, mert a költségvetésnek leginkább abból lesz bevétele, amit az emberek elköltenek.
Költeni lenne is miből, hiszen szinte minden háztartás milliomosnak tekinthető: visszaosztva átlagosan 14 milliós tartalékkal rendelkeznek. A részletekből aztán kiderül, hogy a felső tized birtokolja a vagyon 90 százalékát. Jó eséllyel kijelenthető, hogy az elmúlt három évben a megtakarításokra rakódott veszteséggel éppen a kispénzűek lettek még szegényebbek.