– Az üres álláshelyek és a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján jelenleg nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss helyzetérétkelésében, amelyet szerdán mutattak be egy, a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezet kerekasztal-beszélgetésen. A tanulmányban, amelyet az MNB elnöki főtanácsadója, Szapáry György vezetésével készített el a jegybank szakértői csapa, nemcsak a problémákat vázolták fel, hanem megoldási javaslatokat is megfogalmaztak a pedagógushiány enyhítésére.
A kerekasztalon Szapáry György elmondta, a tanulmány kidolgozása előtt kilenc iskolát – köztük fővárosi, kisvárosi, falusi intézményeket, állami, egyházi és magániskolákat – látogattak meg személyesen, a tanárokkal, igazgatókkal készült interjúk pedig megerősítették, valóban nagy problémák, kihívások vannak a hazai oktatási rendszerben. Az adatok tükrében pedig a következők mondhatók el: az elmúlt négy évben mintegy negyedével csökkent a pedagógusképzésbe felvett hallgatók száma. Az ötven éven felüli pedagógusok aránya kétszeresére emelkedett (23 százalékról 47 százalékra) az elmúlt húsz évben, míg a pályakezdőké a felére csökkent (15 százalékról 7 százalékra). Ugyanebben az időszakban a hatvan évesnél idősebb pedagógusok aránya 3 százalékról 15 százalékra emelkedett.
Ez már a vég kezdete, a pályakezdő tanárok is elfogytak MagyarországonSzapáry György szerint az utánpótlás nem biztosított, a mostani adatokból ugyanis az látszik, a pedagógusi pályára újonnan belépők száma (évente várhatóan 2000-2400 fő) a következő években lényegesen kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók számánál (évente 4-5 ezer fő). Az MNB elnöki főtanácsadója beszélt arról is, bár a kormány jelentős pedagógusbér-emelésbe kezdett – az átlagbér idén januárban bruttó 672 ezer forint volt –, ám ennek ellenére a magyar pedagógusok bére még mindig a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD országok között.
Az MNB által kidolgozott megoldási javaslatok között szerepel egyebek mellett, hogy továbbra is jelentős általános béremelés kell az eddigieken felül, figyelembe véve a diplomás átlagbér alakulását; a túlórákat, helyettesítéseket ki kell fizetni, jutalmazási rendszert kell kialakítani, az előmeneteli rendszert is “finomhangolni” kell.
Emelni kell a pedagógusok munkáját segítő szakemberek számát, a legszegényebb településeken dolgozó pedagógusok munkáját is jobban el kell ismerni, valamint ki kell terjeszteni a pedagógusokra a fizetett alkotói szabadság rendszerét. Mindezen felül a tankerületek és az iskolák kapcsolatán, kommunikációján is javítani kell.
– Tapasztalatai szerint a tankerületek sok helyen “nincsenek jóban” az adott iskolákkal, igazgatókkal; előfordul, hogy egy ablakcserét is saját zsebből fizet az iskola ahelyett, hogy a tankerületre várna, de az is konfliktusokat szül, amikor az iskolai közösség véleményét figyelmen kívül hagyva neveznek ki “kívülről hozott” igazgatókat – mondta Szapáry György. Beszélt arról is, csak olyan intézményekbe mentek interjúkat készíteni, ahol volt személyes ismeretségük, mert így az érintettek kevésbé féltek nyilatkozni.
A kerekasztalon részt vett Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár is, aki arról is beszélt, az oktatásnak jelenleg „nincs gazdája” Magyarországon, a különböző fenntartók és irányítók pedig gyakran egymásban sem bíznak meg. Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Tanárképző Központjának igazgatója pedig úgy fogalmazott, a döntéshozóknak látniuk kellene, a jó oktatáshoz hatékony pedagógusok, hatékony pedagógusokhoz pedig versenyképes fizetés kell. Hozzátette: nem attól válik valaki jó tanárrá, mert jó a fizetés. Hanem a versenyképes bérezés miatt olyan jó képességű fiatalok is ezt a pályát választhatják, akik korábban inkább lemondtak a tanári hivatásról.