A semmi közepén, a Debrecen közelében épülő BMW gyár sarkánál építené fel az új közlekedési múzeumot a Lázár János vezette Építészeti és Közlekedési Minisztérium. A város külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húznák fel a 14 ezer négyzetméteres múzeumot is tartalmazó létesítményt – derül ki a tárca által kidolgozott, Népszavához eljutott pályázati dokumentációból. A kiírás szerint az intézménynek az állandó és időszaki kiállításokon felül helyet kell biztosítania konferenciáknak, oktatási és üzleti rendezvényeknek. A célok között az is szerepel, hogy a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé kell válnia”.
Ez csaknem lehetetlen küldetésnek tűnik.
A tervezési program szerint a kijelölt terület optimális, mivel szerves, intenzív kapcsolatban áll a BMW gyárral. Bár azt azért elismerik, hogy a környezete „vegyes”. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy körülötte szántóföldek, autópálya, állattartó telepek, ipari és mezőgazdasági létesítmények vannak. Nem éppen ideális helyszín egy találkahelyhez. Debrecen központja cirka 10 kilométerre van, és jelenleg csak autóval közelíthető meg. A vasúti kapcsolat ugyanis nem biztosított és a közösségi közlekedés sincs „teljes mértékben kiépítve”, magyarul nem megy el odáig semmi. A tervezőnek egy transzfer-buszjárattal kell számolnia.
Lázár János Debrecenbe vinné a 150 milliárd forintos közlekedési múzeumot, Vitézy Dávid hadüzenetről beszélMár a kiírásban rögzítik, hogy nem kell figyelembe venni a jelenleg hatályos szabályozási előírásokat. A minisztériumi várakozás szerint a „Magyar Közlekedési Múzeum - Debrecennel” egy olyan intézmény jöhet létre, ahol azon túl, hogy a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi járműtervezés és -gyártás történetével, találkozhatnak a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeivel is. „Együtt gondolkodhatnak a jövőről”, vélhetőleg a BMW csapatával.
A dokumentáció szerint a tervezett intézmény „élő kulturális térként otthont adhat innovációval, technológiával foglalkozó kulturális eseményeknek, ipari találkozóknak, konferenciáknak”.
A 14 ezer négyzetméteres létesítmény kevesebb mint felét, 6800 négyzetmétert foglalna el az állandó és az időszaki kiállítás, valamint a fogadótér. A műtárgyraktár, az irattár és a restaurátori műhely 3900 négyzetméteren rendezkedhet be, az irodákra és az üzemeltetésre 1900 négyzetméter jutna. Ezenfelül elvárás egy 600 négyzetméteres multifunkcionális konferencia és rendezvénytér, 3D moziterem, egy 350 négyzetméteres oktatási központ és egy ugyanakkora étterem és közösségi tér, valamint egy 150 négyzetméteres panoráma tetőterasz tervezése is. Bár az még kérdéses, hogy a BMW gyárra vagy a szántóföldekre, állattartó telepekre néző kilátással.
Az állandó kiállítás négy szekcióra bomlik: járműtörténet, járműtechnika, innováció és a jövő interaktív fóruma. A dokumentum külön kiemeli, hogy „a múzeum és a BMW között létrejövő stratégiai együttműködés kiemelt lehetőséget biztosít a legfrissebb technológiák és koncepciótervek legkorszerűbb kiállítástechnikai megoldásokkal történő megjelenítésére”. Mintha a magyar kormány a német autógyárnak építene kiállítóteret. (A debreceni gyárban felépülő új akkumulátor-összeszerelő üzem teljes beruházási összegének harmadát szintén a magyar adófizetők állják.)
Az épület köré szabadtéri tevékenységekre alkalmas tér tervezendő, amelynek legfontosabb eleme a múzeumokban nem túl gyakori, 15 ezer négyzetméteres tesztpálya, de persze lesz több ezer négyzetméteres autóparkoló is. A létesítményt 27 ezer négyzetméter parkosított terület venné körbe.
„A Közlekedési Múzeum nem Budapesté” – Kormányzati fejekben lassan egész debreceni múzeumi negyed formálódikA kiírói elvárás szerint az épületkomplexumnak egyszerre kell egyéni karakterűnek lennie, amely „a meglévő építészeti értékekre építve alkalmaz kortárs megoldásokat”, lehetőleg minél több természetes anyag használatával. A tárca reményei szerint a világ legújabb technikai, műszaki és természettudományi múzeumainak színvonalán elkészülő épületegyüttest évi 350 ezer látogató keresi majd fel. (A budapesti Szépművészeti Múzeum 2023-ban a világ 86. leglátogatottabb intézményeként 821 491 látogatót vonzott.)
A múzeum „innovációs közvetítő szerepet” is betöltene és az ország legnépszerűbb családbarát létesítményévé válna, miközben a „szélesebb körű szakmai perspektíva mentén az ország egészét lefedő, vezető technológiai központként hozzájárulna az ország innovációs és edukációs élvonalba kerüléséhez”. Az egyelőre ismeretlen összetételű bírálóbizottság „pozitívan értékeli” az energiahatékony, környezetbarát megoldásokat, illetve a kedvező üzemeltetési és kivitelezési költségeket.
A dokumentáció szerint augusztus elején írnák ki az egyfordulós nyílt ötletpályázatot, míg a pályaművek beadásának határideje novemberben lenne, az eredményt még karácsony előtt kihirdetnék. A pályamunkák díjazására 120 millió forintos keretet határoznának meg.
Két múzeum százmilliárdokért
A közlekedési múzeum városligeti épületét 2015-ben zárták be azzal az ígérettel, hogy három év múlva egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Az épületet ledózerolták, de az Orbán-kormány 2017-ben új helyszínként a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepét jelölte ki, amelyet rozsdaövezeti rehabilitációként a szakma is üdvözölt.
A tervezéssel egy New York-i székhelyű építészirodát bíztak meg, amely 2023 elejére be is fejezte volna a munkát, de Lázár János sok más állami projekttel együtt ezt is leállította. A tárcavezető idén májusban országjáró körútján bejelentette, hogy az Orbán-kormány Debrecenben építené fel az új Közlekedési Múzeumot. A Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy „a Közlekedési Múzeum nem Budapesté, hanem Magyarországé. A vidék, azon belül is Debrecen fejlesztése nem függ a fővárosi vezetéstől. Az nem budapesti ügy, hanem az ország gazdasági érdeke”. Kormányhatározat van arról is, hogy a Ludovika terjeszkedésének útjában lévő természettudományi múzeumot is Debrecenbe költöztetik. A két múzeum építési költsége az eddig nyilvánosságra került becslések szerint 300-350 milliárdot emésztene fel, miközben erősen kérdéses, hogy a látogatókat mennyire riasztaná el a vidéki helyszín.