A több mint 30 millió szavazat 53,7 százalékával a reformpárti Maszúd Peszeskian nyerte az iráni elnökválasztást, A reformpárti politikus a keményvonalas konzervatívként ismert riválisát, Szaid Dzsalilit múlta felül ezzel a megméretés pénteki második fordulójában.
Második fordulóra azt követően került sor, hogy a június 28-i első fordulóban egyik jelölt sem szerzett többséget. Ekkor történelmi mélypontot jelentő 39,92 százalékos részvételt mértek, amire még nem volt példa az 1979-es iszlám forradalom óta. Ellenzéki csoportok akkor a megméretés bojkottjára szólítottak fel, hiszen a jelölteket eleve szűrte a teokratikus hatalom, az alacsony részvételi arány is azt mutatja, hogy az irániak többsége teljesen kiábrándult a perzsa állam intézményrendszeréből. A második fordulóban végül 49,8 százalékon állt meg a részvételi arány, Maszúd Peszeskian 16,3 millió voksot kapott, csaknem hárommillióval többet Szaid Dzsalilinél
Még mielőtt az iráni belügyminisztérium kihirdette volna a végleges eredményt, az inkább Maszúd Peszeskian támogatói Teheránban és számos más városban az utcán ünnepeltek. Főleg fiatalok táncoltak és lengették a kampányának jellegzetes zöldszínű zászlaját.
Elnökválasztást azért kellett kiírni, mert az előző iráni elnök, Ebrahim Raiszi májusban életét vesztette egy helikopterbalesetben, amelyben hét másik személy is meghalt.
Megtalálták a teljesen kiégett roncsokat, az iráni elnök és a külügyminiszter is életét vesztette a helikopter-balesetbenIrán új elnöke 71 éves, szakmáját tekintve szívsebész, az teheráni parlament tagja. Kritikusan viszonyul a perzsa ország hírhedt erkölcsrendészetéhez, és nagy feltűnést keltett azzal, hogy egységet és összetartást ígért. Sokan amiatt voksoltak rá, hogy ígéret tett arra, véget vet Irán nemzetközi elszigeteltségének. Az első forduló előtt meglehetősen csendes kampányt folytatott, de változtatott stratégiáján azután, hogy az első körben az élen végzett. Sokkal határozottabb lett, megszólította a fiatalokat. Mohammed Dzsavad Zarif volt külügyminiszter is a támogatására szólított fel. A tévévitákban tartózkodott Raiszi volt államfő bírálatától, de megemlítette: az elnöksége alatt nőtt a szegénység Iránban.
Üdítően hatott a megválasztott elnöknek az a megjegyzése is, amelyben konstruktív tárgyalásokat sürgetett a nyugati hatalmakkal a 2015-ös, időközben zsákutcába nukleáris megállapodás megújításáról, amelyben a perzsa állam beleegyezett abba, hogy a nyugati szankciók enyhítéséért cserébe visszafogja nukleáris programját. Riválisa, Szaíd Dzsalili ezzel szemben a status quo fenntartását támogatta.
A második fordulóban mérten magasabb részvételi arány mögött az állhat, az irániak számára némi reménysugarat jelentett, hogy a reformista jelölt végzett az élen. Sokan attól tartottak, hogy a szélsőségesen konzervatív jelölt győzelme esetén Irán további konfrontáció felé tartana a külvilággal, és ez további szankciókat és elszigeteltséget hozna Iránnak.
Maszúd Peszeskian győzelme enyhíthet ugyan az irániak frusztrációján, de gyökeres fordulatot nem jelent az ország politikájában. Sokakat az riasztott el a részvételtől, hogy alig volt választási lehetőség a jelöltek között, főleg iszlám keményvonalasok indulhattak. Mások feleslegesnek tartották a voksolást abból kiindulva, lehetetlen valódi változást elérni, amíg Ali Hamenei nagyajatollah, az ország első embere, továbbá a rettegett Forradalmi Gárda határozza meg az irányvonalat. Ahogyan mindegyik másik jelölt, az indulása előtt Maszúd Peszeskian is hűséget esküdött a nagyajatollahnak.
Maszúd Peszeskian a kampányban lányával lépett fel, aki tanácsadója is. Tabriz városában dolgozott szívsebészként 2001-2005 között. Mohammed Hatami elnöksége idején egészségügyi miniszter volt. Feleségét és egyik fiát egy autóbalesetben vesztette el.
