- Májusra ígérték, de még mindig nem állt fel az a munkacsoport, amelyik a budapesti kikötőket erősen ritkító új szabályozás hatását vizsgálja

A Fővárosi Közgyűlés utolsó áprilisi ülésén fogadta el a nagy vihart kavart Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosítást, amellyel gyakorlatilag felszámolták a belvárosi szakasz kikötőit. A kérdés megosztó jellegét jól jelzi, hogy az akkor még kényelmes többségben lévő városvezetésnek is kétszer kellett nekifutni a szavazásnak, mire a testületen átment Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslat. A hajósok mellett több kerületi polgármester is vitatta a vasszigort és a gyorsított ütemű megvalósítást.

A háborgás csillapítására a városvezetés azt ígérte – és erről közgyűlési határozat is született –, hogy létrehoz egy munkacsoportot az új kikötőhelyek kijelölésére, a várható hatások vizsgálatára. Május vége volt a határidő. Az érintett kerületi önkormányzatok, hajózási társaságok és állami szervek képviselőiből álló testület feladata lenne mindazon intézkedések kidolgozása, amely egészséges egyensúlyt teremtene a főváros gazdasága szempontjából is fontos turisztikai célú használat és a városlakók érdekei között. A szálloda- és bulihajók jelentős adóbevételt termelnek, ráadásul sokan élnek ezek kiszolgálásából, ugyanakkor megkeseríti a folyó mellett élők életét, elcsúfítja a panorámát, a sok kikötő erősen korlátozza a budapestiek vízhez jutását. A munkacsoport által javasolt intézkedések végrehajtására november végét jelölte meg a közgyűlés.

Csakhogy egyelőre semmi nem történt az ügyben. A Népszava tétlenség okát firtató kérdésére a városháza a választást jelölte meg okként. Mint írták: „Annak érdekében, hogy a Duna-part hosszú távra szóló, a közérdeket leginkább szolgáló használatával kapcsolatos konzultációs fórum ne váljon a választási kampány rövidtávú politikai kommunikációs küzdelmeinek martalékává, a munkacsoportot a választási eredmény jogerőre emelkedését követően tervezte összehívni a főpolgármester”. Azt viszont siettek rögzíteni, hogy „a munkacsoport nem döntéshozó, hanem az önkormányzat szerveinek (közgyűlés, bizottság, főpolgármester, főjegyző) döntéseihez szakmai segítséget nyújtó fórum”. A közgyűlésben még kissé másként hangzott az ígéret.

 Ráadásul a jelenlegi szabályozás a funkció megkötése nélkül lehetővé teszi többek között tároló-, karbantartó és szemétszállító hajók kikötését is. A DÉSZ tervezett módosításával 9 kikötő maradna, mólónként maximum 2 hajóval. A rendezvényhajók csak a Petőfi tér vonalában köthetnek ki 3 raszter hosszban (ez hajótípustól függően maximum 3x2 hajó kikötését jelenti).

Ezek közül három úszóművön szállodahajók is kiköthetnének, amire ugyan a jelenleg hatályos szabályok szerint is lehetőségük van, de a rendezvényhajók miatt most nem férnek oda. A XIII. kerület kérésére a Szent István park előtti 450 méteres szakaszon viszont egyáltalán nem létesíthető kikötő.

A kikötők számának csökkentése a városvezetés szerint lehetőségét ad arra, hogy „a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket”. A hajósok azonban erősen vitatták a korlátozás mértékét, szerintük az átszervezés tízezrek megélhetését veszélyezteti, súlyos csapást mérhet a fővárosi turizmusra, nő a környezetterhelés. De vitatta a tervet a polgármesterek egy része is. Karsay Ferenc XXII. kerületi kormánypárti polgármester szerint Budafok-Téltény számára elfogadhatatlan, hogy hozzájuk tolnák ki a szállodahajókat és a vendéglátóipari hajókat, anélkül, hogy rendelkezésre állnak a kiszolgálásukhoz szükséges infrastruktúra. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester is átgondolatlannak, Ferencvárost hátrányosan érintőnek nevezte a változtatást. Az V. kerület pedig két étteremhajó lakóházak elé való áthelyezését sérelmezte. Az ötletgazda XIII. kerület, amely az egyre sűrűsödő lakossági panaszok nyomán évek óta küzd a bulihajók ellen, természetesen támogatta a szigorítást.