A főpolgármester-választás ügyében született alkotmánybírósági döntés már a sokadik azok sorában, amelyek valamely bíróság álláspontját semmisítik meg. Ezzel szemben a jogszabályok jogi létezésével, avagy azok jogi hiányával - ami az egyik feladatuk lenne - valamiért nagyon nem hajlandók foglalkozni. Egyszerűen elutasítják már a lehetőségét is annak, hogy a jogalkotás jogszerűtlenségét egyáltalán vizsgálat tárgyává tegyék.
Az alkotmánybírák testületének az lenne a kötelessége, hogy a kormányt és a törvényalkotót kontrollálja, de mégis a bírósággal konfrontálódnak folyamatosan. Lényegében egyre többször szinte átveszik a rendes bíróság szerepét. Ez történt most is, Vitézy Dávid indítványa és a Kúria döntése kapcsán.
Az Alkotmánybíróság szerint a választási törvény nem tesz különbséget az újraszámlálás lehetséges módozatai között (teljes vagy részleges; csak az érvénytelen vagy csak az érvényes, illetve az összes szavazatot érinti-e). Ebből következően a választási szerveknek és a bíróságoknak kell mérlegelniük, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján indokoltnak tartják-e az újraszámlálást, és ha igen, akkor ezt milyen körben kell elrendelni. Az Alkotmánybíróság azonban nem fogadta el a Kúria verdiktjét: azt állította, hogy amennyiben az érvénytelen szavazatok között - az újraszámlálás során - nagy számban találtak érvényesnek minősülő szavazatot, akkor ez igaz lehet az érvényesnek minősítettekre is.
Ami csak egy bizonyítatlan vélelem, ráadásul az indítványozó az érvényes szavazatok újraszámolását nem is kérte, csak az érvénytelenekét. Ezt most az Alkotmánybíróság kifejezetten erre irányuló indítvány nélkül, önkényesen rendelte el. Márpedig egy jogszerű eljárásban ha valamit az indítványozó nem kifogásol, azt az eljáró szervek akkor sem bírálhatják el, ha egyébként saját hatáskörben jogsértést észlelnek. Most viszont az Alkotmánybíróság egy elő nem terjesztett indítványt, önkényes értelmezéssel kiterjesztve, mégis elbírált. (Ezen az alapon az összes településen újra kellene számolni a szavazatokat. Hátha ott is van az érvényes szavazatok között érvénytelen.)
Az Alkotmánybíróság a 3045/2023. (II. 8.) AB végzésében törvényértelmezési kérdésnek tekintette, hogy a Kúriához benyújtott kérelem milyen esetben felel meg a törvény szerinti követelményeknek. Innen nézve az is törvényértelmezési kérdés, hogy a bíróság az újraszámlálást milyen körben rendeli el. Az Alkotmánybíróság most arra alapozta a döntését, hogy a bíróság nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak az előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet.
Egyrészt, az Alkotmánybíróság döntése legalább ennyire nem volt kellően alátámasztva. Másrészt, a bíróság indoklása is törvényértelmezési kérdés, nem alkotmányossági. Ez rendes bírósági körbe tartozik. Az Alkotmánybíróság többször hangsúlyozta, hogy ők nem negyedfokú rendes bírósági jogorvoslati fórum. Most mégis így viselkedtek.
Egyebekben pedig ez a jogvita kiváló példája annak, hogy ugyanarról a jogkérdésről mennyire másképp gondolkodik a bíróság és az Alkotmánybíróság. Bár a magam részéről a bíróság döntésével sem értek egyet mindenben, de összességében mégis közelebb áll a jogszerűséghez, mint az Alkotmánybíróság döntése.
Az egykori Alkotmánybíróság (amikor még szakmai alapon működött) az 538/G/2006. AB végzésében kifejtette, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés – amelyet a jelenlegi Alkotmánybíróság most valójában végrehajtott - legfontosabb korlátja, hogy az Alkotmánybíróság nem veheti át más alkotmányos szervek (törvényhozó, jogalkotó, bíróságok) hatáskörét. Ugyanennyire fontos, és az előbbitől elválaszthatatlan indok, hogy az Alkotmánybíróság megmaradjon alkotmányos feladatainak határai között; ebben pedig a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata a meghatározó.
A mostani Alkotmánybíróság lényegesen eltér az elődeitől. Már nem a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az elsődleges számukra, hanem a bírósággal való szembe helyezkedés.
Lenkovics Barnabás, korábbi AB elnök nyilatkozta anno: "Az Alkotmánybíróság jogállami alapintézmény. 1989-ben azért találták ki, hogy az azt megelőző diktatórikus berendezkedés soha se térhessen vissza."
A mostani viszont mindent megtesz ennek érdekében.
Végül, de nem utolsósorban: csütörtökön választások voltak Nagy-Britanniában. A győztes pénteken kormányalakítási megbízást kapott. Szombaton már fel is állt az új kormány. Ezzel szemben nálunk már egy hónap eltelt a választások óta, de még mindig nem tudjuk, hogy hivatalosan ki az új főpolgármester.