Az Orbán-kormány döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert – jelentette be Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón. A pénzek az úgynevezett védelmi alapba kerülnek, amibe a kabinet idén 400 milliárd forint befizetésre számít.
Alapvetően nem új terhekről van szó, hanem a többször megszüntetés előtt álló bankadó szélesebb körben alkalmazásáról, a 2013-ban ideiglenesen bevezetett tranzakciós illeték mértékének emeléséről, a bankok devizaműveleteire kivetendő valutaátváltási illetékről, illetve az energiaszektor és a multinacionális cégek extraprofit adójának szinten tartásáról.
Az Orbán-kormány rászáll a médiára és a pártokra, védelmi pénzt is szedni fog – Kormányinfó percről percreUtóbbiba a kiskereskedelmi adó is beleértendő. A kormányzat annak érdekében, hogy az illetékemeléseket ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra egyaránt stopot vezet be - tette hozzá a miniszter.
A tranzakciós illetéket most is és ezután is a lakosság fizeti, annak kizárólag a beszedését bonyolítják a bankok
– mondta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, cáfolva ezzel Gulyás Gergely kijelentést, miszerint a pénzintézetek nem terhelhetik a lakosságra azokat a plusz terheket, amelyeket a jövőben a többi között a devizaműveletekre vet ki a kormány. A tranzakciós illetékek eddig is automatikusan a költségvetés bevételeit gyarapították, az ügyfelekről levont pénzt a bankok azonnal befizették oda, így nincs mód arra, hogy ezek alól mentesítsék a lakosságot – mondta.
Molnár László szerint a védelmi hozzájárulásból befolyó 400 milliárd forintos többletbevétel azt is jelenti, hogy ennyivel csökken a lakosság jövedelme.
Ez a teljes lakossági jövedelem 22-23 ezer milliárd forintjához mérten nem tűnik soknak. Úgy azonban már igen, ha azt vesszük, hogy ha fél év alatt 200 milliárd forintot szed be a kormány, az 1 százalékkal csökkenti éves szinten a lakosság reáljövedelmét. A bankadó költségeit is a lakosság fizette, amikor bevezette a kormány, azonnal megemelkedtek a számlavezetési díjak. A legnagyobb gondot a pénzügyi szakember máshol látja. A kormány ígéreteit nem lehet komolyan venni, mert sokadik alkalommal hosszabbítják meg a bankadó kivetésének időbeli határát – emlékeztetett. Ebből pedig az következik, hogy a bankok sem veszik komolyan a kormány bármilyen célkitűzését, így azt sem, hogy igyekeznek 7 százalék alatt tartani a lakáshitelkamatokat. Ebben az esetben a forrásköltségek és a kockázatok alapján állapítják meg a kamatok mértékét. Ha pedig a lakosság fizetőképessége romlik, márpedig az újabb elvonások miatt romlik, akkor a pénzintézetek által vállalt 7 százalékos kamatszint egyáltalán nem biztos, hogy tartható.
A tranzakciós illeték mértéke az átutalások esetében a korábbi 0,3-ról 0,45 százalékra emelkedik és műveletenként az eddigi 10 ezer forint helyett 20 ezer forintra nő a maximálisan elkérhető összeg. Készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik 0,6 százalékról, 150 ezer forintig továbbra is mindenki költségtől mentesen tud készpénzt felvenni. A devizaváltási ügyleteknél 0,45 százalékos illetéket vezet be a kormány, a teher maximumát 20 ezer forintban határozta meg.
A folyó hazai költségvetés uniós támogatások nélkül jelentősen mínuszos. Tény, hogy a tranzakciós illetékekből származó összegek növelik a költségvetés bevételét, de mellett ennyivel kevesebbet költ a lakosság – hívta fel a figyelmet Molnár László. Ha rossz a költségvetés helyzete, akkor valamit tenni kell, de álságos ezzel kapcsolatban a háborúra hivatkozni, mert ezen például a hazai pénzintézetek semmit nem nyertek – tette hozzá.
A bejelentést követően az OTP és a MOL árfolyama is meredeken zuhant.
Lehetett rá számítani, hogy meghosszabbítják a babaváró hiteleket
A babaváró hitelt 2019-es indulásakor közel 50 ezer család vette igénybe, és bár hivatalos statisztika nincs, mégis úgy becsüljük, hogy az eltelt öt évben 10-12 ezer családban nem született meg a vállalt első gyermek – mondta lapunknak Gergely Péter, pénzügyi szakértő, a BiztosDöntés.hu ügyvezetője. Ezért aztán valójában nem számít meglepetésnek, hogy a kormány úgy döntött, két évvel meghosszabbítja a babaváró ötéves időtartamát mindazoknak, akik 2019-2021 között vették fel a legfeljebb 11 millió forintos szabad felhasználású támogatott kölcsönt. A határidő hosszabbítással senkit nem ér kár. A családok egyértelműen jól járnak, a bankoknak nem kell átárazniuk a hiteleket, ami azzal a veszéllyel járhatna együtt, hogy több kölcsön is bedőlne az emelkedő havi részletek miatt. Bár szociálisan és politikailag méltányolható a döntés, és a hosszabbítás mellett felhozott érvek jó része megállja a helyét, azért Gergely Péter szerint a szerződéses fegyelem betartásának szempontjából akad benne kifogásolni való.
