ellenzék;Magyarország;tisztújítás;Momentum Mozgalom;

Teljes sorcserét hajtott végre a Momentum, fontos lenne a reális önkép

A vezetésnek olyan országosan ismert arcok sem tagjai többé, mint Soproni Tamás, Hajnal Miklós, Orosz Anna, vagy az EP-képviselőségtől búcsúzni kényszerülő Cseh Katalin.

Szinte teljes sorcsere történt a Momentum elnökségében. Ez annak fényében nem meglepő, hogy – mint arról először írtunk – a 3,7 százalékot elérő pártban háborús hangulat uralkodott. Ez az elnökség-cserén kívül rányomta az elnökjelölti verseny végeredményére is a bélyeget: Fekete-Győr András volt elnök visszatérése végül nem sikerült, bár kevesen múlott, Tompos Márton mindössze 3 szavazattal (103-100 arányban) győzte le őt a küldöttek szavazásán.

A vezetésnek pedig olyan országosan ismert arcok sem tagjai többé, mint Soproni Tamás, Hajnal Miklós, Orosz Anna, vagy az EP-képviselőségtől búcsúzni kényszerülő Cseh Katalin. (Cseh tervezte, hogy újrajelölteti magát, a többiek el sem indultak a megméretésen.) A „régiek” közül egyedül Bedő Dávid frakcióvezető maradt a helyén, a többiek kivétel nélkül újoncnak számítanak; sőt a budapesti liberális párt sztereotípiát megtörve páran olyan helyről érkeznek, mint Zala megye, vagy Göd. (A Momentum új elnökségi tagjai: Lőcsei Lajos, az egykori jobbikos Stummer János, Bedő Dávid, Posch Eszter, Ruzsics Milán, Vajda Viktória).

Milbacher Dániel, a Polémia Intézet elemzője, politikai tanácsadó lapunknak azt mondta, önmagában értéknek bizonyulhat, ha a gyenge országos eredményben nagy szerepet vállaló pártelit mellett vidéken, vagy agglomerációban politikai munkát végző emberek kerülnek előtérbe.

„Az EP-választás eredményeit elnézve van körülbelül 450 ezer olyan választó, aki potenciálisan megszólítható. Ez elég lehet az 5 százalékos küszöb átlépéshez, de ehhez nagyon világos álláspontra, stratégiára, rengeteg terepmunkára és zéró kormányrángatásra van szükség – fogalmazott Milbacher, aki azt is fontosnak tartaná, hogy a jól ismert arcok se tűnjenek el. „A kérdés az, hogy segítenek-e megvalósítani az elnökség által megalkotott stratégiát, vagy ellenállnak, esetleg passzívak lesznek. Ha ezek a politikusok nem fogják támogatni a közösségüket vezető elnökséget, akkor kevés esélyt látok arra, hogy a Momentum kimásszon abból a gödörből, amiben jelenleg van” – mondta a Népszavának az elemző.

Egyelőre nem tudni, hogy a Momentum új elnökének, Tompos Mártonnak sikerül-e konszolidálnia a belső feszültségeket, ám Milbacher ezt most elengedhetetlennek látja a párt „feléledéséhez”.

Az alapokat illetően a Polémia elemzője tanácsokkal is élt, aminek egyik eleme egy kis szerénység és reális önkép a párt számára. „El kellene fogadniuk: nem a Momentum lett az a nagy néppárt, amely leválthatja a Fideszt és az óbaloldali politikai elitet. Ha ebbe belenyugszanak és képesek egy reális célt kitűzni maguk elé, például, hogy építsenek egy szabadelvű-liberális pártot Magyarországon, amelynek stabil szavazótábora, intézményei, szellemi holdudvara és 8-10 százalékos támogatottsága van, akkor van esélyük a túlélésre és, hogy fokozatos, kemény munkával visszatérjenek a játékba” – foglalta össze Milbacher. Kérdésünkre, hogy miért jönne be ez Tompos Márton, új pártelnöknek, ha már Donáth Annának sem sikerült, azt válaszolta: „Donáth Anna nagyon későn tűzte a zászlójára a liberalizmust, mint hívószót. Magyarországon igenis vannak liberális érzelmű választók, így őket valószínűleg meg lehetne szólítani jól felépített és kidolgozott üzenetekkel, különösen, ha azok nagyban eltérnek a Tisza mondásaitól. Ehhez viszont fel kell vállalni a konfliktusokat a nyilvánosságban, nem pedig beleolvadni a kompromisszumokba, mint például 2022-ben. A karakteres liberális politikának egy kis világnézeti párt által képviselve lehet helye akár a jelenlegi pártrendszerben is. Ehhez viszont nem néppártot kell építeni, hanem el kell fogadni a támogatottságbeli korlátokat.”