A várakozásoknak megfelelően hétfőn megalakult a Patrióták Európáért (PfE) frakció az Európai Parlamentben (EP). A politikai csoportnak 12 országból 84 tagja van, köztük a Fidesz-KDNP 11 képviselőjével. A PfE ezzel az uniós törvényhozó testület harmadik legnagyobb politikai csoportja lett, a 188 fős Európai Néppárt (EPP) és a 136 tagot számláló Szocialisták és Demokraták (S&D) után. A patrióták megelőzik az így negyedik helyre szorult ultrakonzervatívok és euroszkeptikusok gyűjtőhelyének tartott Európai Konzervatívokat és Reformereket (ECR), és maguk mögé utasítják a liberálisokat és a Zöldeket.
Mint alakuló ülésük után elhangzott, további jelentkezőket várnak, akár már a közeljövőben. Az új EP-frakció elnöke Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, első elnökhelyettese Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP delegációjának elnöke.
A Patrióták Európáért tömörülés radikális populista és nacionalista pártokat tömörít. Alapítói a Fidesz, a cseh ANO és az osztrák Szabadságpárt.
A három párt elnöke alig több mint egy hete Bécsben jelentette be az alakulat tervét. A hozzájuk csatlakozók túlnyomó többsége a Parlament szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) nevű pártcsoportjából érkezett, amely a távozások nyomán meg is szűnik. 30 fővel a franciák alkotják a frakció legnagyobb nemzeti delegációját, a második legnépesebb küldöttség a Fidesz-KDNP-é. Tagja a blokknak a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés mellett, Matteo Salvini olasz Ligája, Geert Wilders holland Szabadságpártja, a spanyol Vox, a portugál Chega, a belgiumi Flamand Érdek, a Dán Néppárt, valamint kisebb cseh, görög és lett pártok.
Salvini Ligája is csatlakozik Orbán-féle EP-frakcióhoz, már 80 képviselője van az új tömörülésnekJordan Bardella, aki nem volt jelen a brüsszeli alakuló ülésen, nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, a patrióták reményt jelentenek az európai nemzetek több tízmillió polgára számára, akiknek fontos az identitásuk, a szuverenitásuk és a szabadságuk. Hazafias erőként együtt fogunk dolgozni annak érdekében, hogy visszavegyük az intézményeinket, és a politikákat nemzetünk és népeink szolgálatába állítsuk”.
Gál Kinga alelnök az alakuló ülés után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem Európa alternatíváját akarják felépíteni, hanem alternatívát akarnak kínálni Európa számára. Ez abból állna, hogy fellépnek Brüsszel „antidemokratikus gyakorlata és központosított bürokráciája ellen”, megőrzik a kontinens zsidó és keresztény gyökereit és biztosítják a külső határok védelmét az illegális bevándorlókkal szemben. Hasonlóan fogalmazott a PfE többi vezető tisztségviselője, hozzátéve: olyan szuverén államok közösségét szeretnék megteremteni, amely nem enged a „brüsszeli diktátumoknak”. Mindnyájan kiemelték, hogy mennyire fontos a migráció visszaszorítása.
De az újdonsült szuverenista képviseéúcsoport nem képvisel egységes álláspontot minden kérdésben, ilyen például Ukrajna szuverenitásának a helyreállítása. Vannak közöttük, akik nem lelkesednek úgy Orbán Viktor „békemissziójáért”, mint az Osztrák Szabadságpárt tagjai. A koalícióban kormányzó holland Szabadságpárt EP-képviselője egy újságírói kérdésre megerősítette: addig fogják támogatni Ukrajnát, amíg tart a háború.
A radikális hazafiaknak létszámuk alapján jó néhány elnöki és alelnöki pozíció járna az EP vezető testületében, szakbizottságaiban és delegációiban. Csakhogy az Európai Parlament mértékadó, demokratikus frakciói – a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak – arra készülnek, hogy tűzfalat emelnek köréjük, azaz nem hagyják, hogy vezető tisztségekhez jussanak. Ugyanezt tették a PfE elődjének számító szélsőjobboldali pártcsoporttal, mondván: ezek az erők rombolni, és nem megreformálni akarják az Európai Uniót. A friss EP-frakció vezetősége kifejtette: a demokrácia megcsúfolásának, több milliónyi szavazójuk semmibe vételének tartanák, ha elzárnák előlük az irányító pozíciókat. A tisztségekről a politikai csoportoknak egymás között kell megállapodniuk a következő napokban.
