Picasso;gyarmatosítás;műkincsek;Modigliani;maszkok;Gabon;

- Gabon visszakövetel egy fang maszkot

A dél-franciaországi Gard megyében egy nyugdíjas házaspár nyaralójából pakolta ki holmijait 2021 szeptemberében, amikor a padláson többek közt egy faragott famaszkot talált, amit eladott egy régiségkereskedőnek 150 euróért. Ez utóbbi megvizsgáltatta a tárgyat egy etnológussal, majd Gabonból származó különleges fang maszkként 2022. március 26-án elárvereztette Montpellier-ben. A kikiáltási ár 300 000 euró volt; végül egy kilétét fel nem fedő vevő 4,2 millió eurót fizetett érte. 

A magát becsapottnak érző nyugdíjas pár csalás miatt beperelte a régiségkereskedőt. Egy ügyvéd szerint nincs szó csalásról, mivel az eladók tudták, hogy egy régi afrikai maszkot adtak el, amit egy 1931-ben elhunyt rokonuktól örököltek. A régiségkereskedő is tudta, mit vásárolt, tehát „mindössze” az értékkülönbségről lehet szó. A dolog azonban ennél bonyolultabb. Mielőtt az ószeres megvette volna a maszkot, megkérdezte a 86 éves eladót, honnan származik az 55 centiméteres, különleges fából faragott műtárgy, amelynek szakállát rafiából készítették. Az idős ember elmondta, hogy nagyapja, René-Victor Edward Maurice Fournier Afrikában kormányzó volt a francia gyarmaton, a közép-afrikai Gabonban, és 1917 körül ismeretlen körülmények között „szerezte meg” a maszkot.

A történet az árveréssel véget is érhetett volna, ám Solange Bizeau, a Collectif Gabon Occitanie elnöke követeli, hogy a maszkot szolgáltassák vissza Gabonnak. Bizeau lehetetlennek tartja, hogy elődei eladták vagy elajándékozták volna a maszkot Fournier-nak, következésképpen a kormányzó azt csak ellophatta. Ugyanerre jutott Paul-Henri Gondjout Nze is, aki szintén fang származású: „Mindenekelőtt gaboni vagyok, ugyanakkor a fang közösség tagja. Egy Ngil mester, a Ngil titkos társasághoz tartozó elöljáró dédunokája vagyok. Ezért örökösként jogosan követelem a maszk feltétel nélküli visszaszolgáltatását.” Gondjout Nze hozzáteszi, hogy a Ngil titkos társaság ma is folytatja a rituális szertartásokat, noha azt a francia gyarmatosítók 1910 körül betiltották. A tárgy rendeltetése az volt, hogy a Ngil elöljáró ebben a maszkban hozott törvényt, amikor egy faluban valamilyen bűntény történt.

2023 októberének elején a gaboni kormány is beavatkozott az ügybe, és megbízott két francia ügyvédet, akik október 31-én benyújtották fellebbezésüket orgazdaság vádjával. Ám december 19-én a dél-franciaországi Alès városának bírósága törvényesnek mondta ki a maszk adásvételének és árverésének körülményeit, és elutasította mind az eladók, mind Gabon keresetét. A kulcskérdés az, hogyan kerülhetett a francia kormányzó birtokába a maszk, mivel ez perdöntő lehetne abban, hogy Gabon jogosan követeli-e vissza a maszkot. Erre a kérdésre viszont aligha fognak megnyugtató választ kapni

A gaboni maszk egy a sok műkincs közül, amelyek a gyarmatosítók révén kerültek el Afrikából, és kötöttek ki párizsi, londoni vagy éppen New York-i múzeumokban. Az utóbbi évek során egyre nagyobb nyomás nehezedett Franciaország és Anglia kormányaira a megkárosított országok részéről ezeknek a műkincseknek visszaszolgáltatása érdekében. 2021-ben Franciaország visszaadott Beninnek huszonhat műkincset. Németország egy évvel később Nigériának juttatott vissza huszonkét műtárgyat, amiket ugyancsak Beninből raboltak el a gyarmatosítók. Szintén 2022-ben az angliai Horniman Múzeum hetvenkét tárgy visszaadásáról döntött.

Az afrikai maszkok számos művészt megihlettek, köztük a leghíresebbek Amedeo Modigliani és Pablo Picasso. Modigliani szobrain és 1915-től festett portréin érződik az afrikai, különösképpen a fang maszkok hatása. Az apró, ovális szemek, a hosszú orr, a kicsi száj, a pupillák hiánya a fang ceremóniákon használt maszkok jellemzői. Fiatal korában Picasso is a fang maszkok bűvöletébe került; 1907-től gyűjtötte az afrikai maszkokat és szobrokat. Egy 1937-ben elhangzott beszélgetés során azt mondta André Malraux-nak: „Állandóan a négerek rám gyakorolt hatását emlegetik. Mit csináljunk? Mindannyian szeretjük a fétiseket. Van Gogh mondta: »A japán művészet mindnyájunké.« A miénk a négerek. Formáik nem voltak rám nagyobb hatással, mint Matisse-ra vagy Derain-re. De az ő számukra a maszkok ugyanolyan szobrok voltak, mint a többiek.” Picassónál ezek a maszkok mágikus hatalommal bírtak. Az Avignoni kisasszonyok fejei például kimutathatóan afrikai maszkok hatására készültek.

Csak remélni lehet, hogy az elkövetkező években minél több elrabolt műkincs visszakerül jogos tulajdonosához.

Ősi magyar hagyományt követ ám a miniszterelnök úr.