A Fanta üdítőital gyártója, a Coca-Cola sem tagadja, hogy eltérő összetételű, különböző narancstartalmú innivalót árul Magyarországon, mint több más országban – írja a Pénzcentrum. A portál egyik olvasója össze is hasonlította a hazait és az Olaszországban kaphatót, és feketén-fehéren kiderült, hogy utóbbiban jóval több a narancslé. Az itthon kapható üdítő már szemre is „műbbnek” tűnik, mint amit a déli országban árulnak. „Mialatt a magyar ízre is műbb, gejlebb, addig az Olaszországban vásárolt terméken érezni, hogy látott már igazi narancsot, ezáltal savanykásabb is” – számolt be tapasztalatairól az amatőr elemző.
A kettős mércéről, illetőleg receptről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta, az eltérések legfőbb oka, hogy a gyártók alapvetően igyekeznek földrajzilag észszerű távolságból beszerezni az alapanyagokat, még ha a receptúra alapvetően hasonló is. Az egyes gyártóhelyeken ugyanakkor az egymással helyettesíthető, ám helyben nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló anyagokat használják.
„A Fanta Narancsot Európa-szerte gyártjuk, és a különböző országokban eltérő lehet a gyümölcslétartalma. Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal. A Fanta Narancsot Európa-szerte cukorral vagy cukor és édesítőszerek kombinációjával édesítik” – foglalta össze válaszában a Coca-Cola Magyarország.
A magyar Fanta összetétele: víz, fruktóz-glükózszirup, narancslé sűrítmény (5 százalék), szén-dioxid, étkezési sav: citromsav, természetes narancs aroma egyéb természetes aromákkal, antioxidáns: aszkorbinsav, színezék: karotinok, stabilizátor: guargumi.
Az olasz Fanta összetétele: víz, narancslé sűrítményből (12 százalék), cukor, szén-dioxid, savanyító: citromsav, természetes citrusfélék aromája, stabilizátor: akácgumi, antioxidáns: aszkorbinsav. (Van 20 százalék szicíliai vérnarancslevet tartalmazó változat is.)
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke szerint a kettős minőség tilalmára vonatkozó szabályozás nemcsak hazai, hanem uniós szinten is igen szigorú, a 2022. május 28-án hatályba lépő szabályok tehát minden uniós tagállamra vonatkoznak. – Bár minden esetet egyedileg kell elbírálni, feltehetően a magasabb gyümölcstartalom mögött objektív tényezők nem állnak. Ilyen esetekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) van hatásköre eljárni.
A Nébih a Pénzcentrum kérdéseire azt válaszolta, hogy az üdítő Magyarországon és Ausztriában forgalmazott változatát 2017-ben már összehasonlították, s ők is megállapították, hogy az egyes országokban forgalmazott azonos megjelenésű termékek gyümölcslé-tartalma nem azonos. Az érzékszervi tulajdonságaik közül leginkább a színük és az ízük tekintetében különböztek. A gyümölcslé-tartalom már akkor sem volt azonos: az osztrák 3 százalék narancslevet tartalmazott, a hazai 6, jelenleg 5 százalékkal szemben. Ausztrában cukrot használtak édesítőnek, nálunk fruktóz-glükóz szörpöt. A többi országnál is jelentős eltérések vannak a gyümölcstartalomban:
Görögországban 20 százalék,
Franciaországban 12 százalék,
Portugáliában 8 százalék,
Spanyolországban 6 százalék,
Angliában 3,7 százalék
Németországban 3 százalék
A különbség oka többek között az eltérő nemzeti elvárásokban és jogszabályi környezetben rejlik a Nébih szerint. – Van, ahol a megtermett gyümölcs felhasználására, máshol a cukor csökkentésére, megint másutt a glükóz-fruktóz szirup mérséklésére vagy épp a mesterséges édesítőszerek elkerülésére helyezik a hangsúlyt – tették hozzá. Azt is hangsúlyozák, hogy az úgynevezett kettős minőség területén az eljárások megindításának lehetőségét nem biztosította jogszabályi háttér 2022. május 28. előtt, Ezt követően lehetett hivatalosan is rendezni a terület hatósági ellenőrzését, az esetleges hibák feltárását és szankcionálását.
