Lettországban ma sorsolják ki azon sorkötelesek nevét, akiknek egy új törvény értelmében be kell vonulniuk 11 hónapos katonai szolgálatra – írta a LSM.lv hírportál. Akkor sorsolnak, ha nem jelentkezett elegendő bevonulásra kész fiatalember. Lettország a szomszédos Litvániát követve állította vissza a kötelező katonai szolgálatot. A döntést nem holmi háborúpártiság, hanem a balti államoknak az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta geopolitikai kiszolgáltatottsága váltotta ki.
A 2022 februárja óta tartó ukrajnai harcok átrendezték a biztonságpolitikai gondolkozást. Kiderült, hogy a nukleáris korban is folyhat elhúzódó „hagyományos” háború több mint ezer kilométeres frontvonal mentén, miközben a hátországot célzott és megfélemlítő légicsapások, rakéta- és dróntámadások érik. A 21. századi technológia alkalmazása mellett százezrek haltak meg múltszázadi csatákban az elmúlt két és fél év alatt. A tömeghadseregek kora ugyan lejárt, de az orosz háború megcáfolta, hogy egy pusztán robotokra, légierőre és kis létszámú eliterőkre építő hadsereg képes lehet megvédeni egy országot. Kiderült, hogy a világ legnagyobb atomhatalma számára az erőfölény nem garantálja a győzelmet. És az is valószínűnek látszik, hogy egy, az oroszok által fenyegetett ország számára a NATO atom-védőernyője sem örökbiztosítás.
Ez a felismerés vezetett oda, hogy a nyugati vezetők nyíltan latolgatni kezdték a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. A mai nemzedékekben a katonai karrier iránti érdeklődés egyre csökken, Európában a hadseregek ritkán népszerűek. Ép ésszel senki nem gondolhatja, hogy frissen behívott fiatalokból frontkatonákat csináljanak. (Ezt csak Oroszország műveli, ahol a sorozottokat rákényszerítik, hogy szerződéses szolgálatot vállaljanak, majd a frontra küldik őket meghalni.) Átmeneti megoldásnak az látszik, hogy a behívásokkal megsokszorozzák a kiképzett katonák számát, akik azután tartalékosként erősítik az ország honvédelmét. Példaként a finn honvédelem szolgál. Finnország nem szüntette meg a kötelező katonai szolgálatot. A 18 évesek fél-egy éves kiképzést kapnak, majd a hadsereg tartalékosaiként rendszeresen újraképezik őket. 2023-ban a békeidős állomány 24 ezer fő volt, 870 ezer a tartalékosok száma, háborús helyzetben 280 ezer katonát állítana ki az 5,5 milliós Finnország.
Nem csak a balti NATO-államokat foglalkoztatja haderejük gyengesége. Svédország is megkezdte a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, és vita van erről Németországban is. A legtöbb államban vitákat gerjeszt a kérdés felvetése. A kormányzó elitek kénytelenek elfogadni a katonai vezetők igényeit, akik nem csak több technológiát követelnek a védelemhez, de embereket is, akik megállíthatják az esetleges agressziót. A társadalmak viszont többnyire elutasítják a kötelező katonáskodás visszaállítását. Tartanak a militarizmus visszatértétől, féltik a fiaikat, s nem akarnak erre költeni.
Németországban évente 70 milliárd euró plusz kiadást okozna a kötelező katonai szolgálat. Nemcsak a kaszárnyák újranyitása, a kiképzés, felszerelés költségei miatt, hanem azért is mert a bevonulók közben kiesnének a gazdaságból – írja a DW egy elemzése. Szakértők szerint az általános hadkötelezettség csökkentené a politika iránti bizalmat a társadalomban. Ezért a svéd modellt helyeslik, ahol ugyan van sorozás - a Politico minapi riportja szerint idén 110 ezer tizenévest vesznek nyilvántartásba -, de csak negyedüket hívják vissza fizikai és mentális állapotuk vizsgálatára, s végül csak a legjobbnak talált harmadukra vár majd a 9-től 15 hónapig terjedő kötelező szolgálat.
Litvániában viszont a helyi szejm olyan törvényt fogadott el, amely szerint 18 és 23 éves kora között minden szolgálatra alkalmas litvániai férfinak be kell vonulnia, amint elvégezte iskoláit. Az alkalmasságot 17 éves korban a kötelező sorozáskor állapítják meg, a szolgálat három hónap és egy év közötti ideig tart. A sorkatonaság visszaállítása csak része a 2,83 milliós balti állam védelempolitikai fordulatának. Egy másik eleme a katonai kiadások radikális növelése. Adóemelésekkel, a jövedéki termékek árának növelésével arra törekszik a jobbközép litván kormány, hogy egy éven belül a GDP három százalékára, mintegy 2 milliárd euróra növelje a katonai kiadásokat. A bevételekre azért is van szükség, mert erősíteni kell az ország védelmi infrastruktúráját. Litvánia határos az orosz Kalinyingrád exklávéval és Belarusszal is. Moszkva és Minszk állandóan azzal fenyegetik, hogy lerohanják a két területet elválasztó, Suwalki-folyosónak is nevezett területsávot.
Az elrettentés további eleme a német Bundeswehr egyik dandárjának állandó litvániai jelenléte lesz. A Kurier Wilenski című lap szerint áprilisban megérkezett a terület előkészítésével megbízott első 20 német katona, s a 4,5 ezer fős nehézdandár zöme jövőre érkezik. Addig megfelelő feltételeket kell nekik teremteni, ami Laurynas Kasciunas védelmi miniszter szerint Litvániának összesen 800 millió eurójába kerül. A lap idézi Cornelius Zimmermann német nagykövetet, aki példa nélkülinek nevezte a német alakulatok litvániai állomásozását. „Litvánia biztonsága egyben a mi biztonságunk” – mondta a diplomata.
A litván politikusok és tábornokok a német jelenlétet a NATO-védőernyő fontos elemeként, s a szövetség keleti szárnya megerősítéseként értékelik. Azt hangoztatják, hogy ez egy válaszlépés, amelyre az Ukrajna elleni támadás miatt kényszerültek. A vilniusi lapban megszólalt a helyi katonai akadémia kutatója, Artur Ploksto. Azt mondta, Oroszország látható racionális indok nélkül támadta meg Ukrajnát, senki sem lehet biztos abban, hogy a háború nem terjed át más országokra, s amíg nem változik meg a Kreml vezetése, nem érezhetik biztonságban magunkat. Ploksto szerint az ország felkészülése, a szövetségesek jelenléte és a fegyverkezés csökkentheti a támadás esélyeit.
