A magyarok kevesebb, mint egyharmada nyaral legalább egy hetet az idei szezonban – derült ki a Publicus felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült. Az megkérdezettek mindössze 29 százaléka mondta, hogy tervez, vagy már volt nyaralni, és ez még úgy is döbbenetesen alacsony szám, hogy tisztában vagyunk vele: az emberek anyagi helyzete sokat romlott az elmúlt években. A hatvan évnél idősebb korosztálynak már mindössze 15 százaléka utazik, de a kor előrehaladtával egyébként is csökken ennek az esélye.
Azok közül, akik nyaralnak, 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot tud erre szánni, 24 százalék pedig 100 és 300 ezer forint között, vagyis a szerencsések között is van egy masszív réteg, amelyik finoman szólva sem él nagy lábon a nyaralás alatt, pedig 44 százalék hónapokig spórol előtte. A Balaton északi partján egy tányér rendes étel 5000 forint körül van a strandon, a nem teljesen csupasz lángos 2000, egy miniatűrnél nagyobb jégkrém 1300. Nem csoda, hogy a magyarok 69 százaléka inkább otthon marad, vagy csak néhány nap pihenést engedhet meg magának.
Az összehasonlítás demagógnak tűnhet, de az embernek rögtön a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának néhány héttel ezelőtti sikerjelentése jut eszébe. Miszerint a milliárdos költséggel rendezett nemzetközi influenszer találkozón készült imázsfilm hatására már az első hónapban 150 ezres többlet jelentkezett a vendégéjszakák számában, a foglalások főleg az USA-ból és az Egyesült Arab Emírségekből jönnek. Ez persze nem baj, bármelyik nyaralóhelyen megfér egymás mellett a külföldi turista és a magyar, az viszont már súlyos probléma, hogy az árak egyértelműen az előbbiek pénztárcájához vannak szabva. Az emberek kétharmadának (ez sajnos egy valódi kétharmad) marad az otthon melege, szerencsés esetben a hűse.
Szűk egyharmad kiváltsága a nyaralás, a magyarok csaknem 70 százaléka nem jut el pihenni idén legalább egy hétre