Globális tendencia az elektromos autók iránti kereslet csökkenése, mert sorra szűnnek meg a kedvezmények és a töltőhálózat sem követi az igényeket. Jelenleg hárommillió tisztán elektromos (BEV) közlekedik és 75 ezer gyorstöltő működik az EU-ban, vagyis minden ötödikre jut nyilvános tankolási lehetőség, a plugin hibridek (PHEV) beszámításával 52-re változik az arány. A töltőhálózat sűrűsége, vagy éppen ritkasága mellett a vásárlási kedvet már nem növelik doppingszerek, mert folyamatosan csökkennek az adófizetői pénzekből történő központi vásárlási támogatások. Pedig egyre közelebb kerültek a hagyományos, valamint az EV és hibrid autók árai, de még nem eléggé, ráadásul lassíthatja a tendenciát az EU kontra Kína vámháború, melynek hatásai csak hónapok múlva érezhetők majd a piacon, mert a jelenlegi raktárkészleteket még régi áron kínálják a kereskedők.
Ami biztos, hogy ez nem csak a kínai márkákat, hanem a Kínában gyártott német, francia és olasz modelleket is érinti, hiszen az európai piac legolcsóbb elektromos autója, a Dacia Spring is Made in China.
A megújult fapados modell 225 km-es hatótávja több mint elég a városi futkosáshoz. Hasonló filozófia jegyében készült több kis hatótávolságú, de jóval minőségibb és eleve lokális közlekedésre szánt retrós Honda e-modell. Az nem lett sikeres az európai piacon, mert a vevők az ár mellett továbbra is a nagy kapacitású akkukat preferálják, ám az egy töltéssel 500-600 km-es útra képes modellek már 2-4 tonnás tömegűek és súlyuk negyedét az akkupakk adja.
Emiatt viszont gyorsabban kopnak az abroncsok, a felére csökkent biztonságos futásteljesítmény mellett a káros mikroszemcsék is szennyezik a környezetet.
A drága gumicserékről már nem is beszélve, hiszen ez ma egy közepes modellnél is félmillió forintnál nagyobb tételt jelenthet. Fokozottabb a kopásjelenség a terepjáróknál és az egyre szaporodó kamionoknál, melyekből az elektromosok után már autonóm változatok is közútra hajthattak.
Az EU-ban az autóeladások májusban 3 százalékkal estek és az ACEA adatai szerint az elektromosok piaci részesedése 12,5 százalék (114 ezer db), ami 12 százalékkal marad el a tavalyitól. Az autóvásárlási kedv lanyhulását azonnal megérzik a magyarországi gyártók és beszállítók, az EV láz csökkenését jelzik a KSH legfrissebb adatai: májusban 32 százalékkal zuhant az akkugyártás és 10 százaléknál nagyobb mértékben esett a járműgyártás. A kereslet csökkenése már az év elején elindult, az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása januárban három százalékkal, februárban hat százalékkal, márciusban 17 százalékkal esett. Mindez érinti a Magyarországon működő negyven akkumulátoripari beszállítót, melyek beruházási értéke már meghaladta a nyolcmilliárd forintot, ennek 12 százaléka kormányzati támogatás.
A győri Audinak, a kecskeméti Mercedesnek és a Debrecenben épülő BMW-nek valamint a szegedi BYD–nek beszállítók többsége kínai, dél-koreai, japán, de működik itthon amerikai és indiai cég is. Ezek a komplett szárazelemek összeszerelése mellett gyártanak cellát, elektrolitot, anódot, katódot, szeparátorfóliát, ragasztót és épült egy újrahasznosító telephely is. A 150 ezer embert foglakoztató magyar járműipar különösen érzékeny az autópiaci változásokra, nem véletlen, hogy a nyár közepén EU-s akciótervvel állt elő a magyar kormány. A 11 pontos és százmilliárd eurós mentőcsomag az elektromos autók számának dinamikus növeléséről szól.
A magas árak és drága hitelek miatt alaposan megcsappant a vásárlási kedv, ezt tükrözi a harminc márkát jelentő három konszern idei negyedéves mérlege: a Mercedes árbevétele és profitja 30 százalékkal, a VW AG eredménye 20 százalékkal, a Stellantis nettó árbevétele 12 százalékkal csökkent. Mindhárom cégcsoport érdekelt a kínai járműiparban, mert több modellje is onnan érkezik az európai piacra, miközben a választék bővítésével próbálnak előremenekülni: az idei több mint félszáz újdonság kétharmada elektromos és hibrid modell lesz.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint 13 millióan dolgoznak (közvetlenül/ közvetve) az ágazatban, ami az összes uniós munkahely 7 százalékát jelenti. Az EU feldolgozóiparában foglalkoztatottak 11,5 százaléka, mintegy 3,4 millió állás az autóiparban található, a 164 gyártó/járműösszeszerelő üzemben évente 13,1 millió személygépkocsi, kisteherautó, kamion és busz készül. A globálisan működő európai autóipar éves kereskedelmi többlete 101,9 milliárd euró, a főbb európai piacokon a gépjárművek 374,6 milliárd eurónyi adót termelnek.
Akku útlevél, vásárlási támogatás
A versenyképességi tanács ülésén bemutatott magyar akcióterv az egy éve az EU-ban már elfogadott AFIR rendelet szigorításáról, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szól, melynek lényege a közlekedési ágazat szénlábnyomának csökkentése, a vasút szerepének növelése. Az elvárások között szerepel, hogy az ötven kilométernél sűrűbb töltőállomások teljesítménykapacitását 900 kW-re kell növelni és az EU-ban működők 80 százalékánál minimum 150 kW, de lehetőleg 300 kW teljesítményű gyorstöltőket kell kiépíteni a bevásárlóközpontokban, parkolókban. A magyar kormány EU-s szintű támogatási programot javasol a nyilvános és háztartási töltőhálózat fejlesztésére, utóbbira állomásonként 900-1500 eurót (350-600 ezer forintot). A villamosenergia-hálózat gyorsabb bővítése érdekében egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési eljárásokat, enyhíteni az állami szabályozást a kutatás-fejlesztés, az ipari megvalósítás, valamint a szén-dioxid-semleges járművek gyártása és ellátási láncának támogatása érdekében. Minden uniós polgárnak 4500 eurós (1,8 millió forintos) központi támogatást javasol tisztán elektromos járművek vásárlásához, miközben ösztönözné a használtak vásárlását, lízingelését. Az akkumulátorok élettartamának egységesítése mellett javasolja az európai flottafelújítási rendszer bevezetését, az akkumulátorok, vagy azok részeinek cseréjére vonatkozó technológia-semleges eljárásokat, a kötelező újrafeldolgozást és az akku útlevelet. A megbízhatósági tanúsítványt az EU már korábban elfogadta: 2027-től minden forgalomba helyezett elektromos járművet digitális akkumulátor-útlevéllel kell ellátni, a QR-kódnak tartalmaznia kell az akkumulátor előállításához használt nyersanyagokat, az ártalmatlanítási folyamatot és az újrahasznosított tartalmat. Júliustól elsőként a Volvo alkalmazta ezt az EX90-es modelljénél.
Lassan, de nő a töltőállomások száma Magyarországon
Tavaly év végén országosan 2 507 darab elektromos töltőberendezést tartott nyilván a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), szemben az egy évvel korábbi 2228 darabbal. Ez egy év alatt 12,5 százalékos bővülést jelent. A legtöbb töltőállomás 2023 végén is a fővárosban (866 db), valamint Pest vármegyében (326 db) volt elérhető. Az előző év azonos időszakához, 2022. IV. negyedévhez képest két vármegye kivételével mindenhol nőtt a töltőberendezések száma: a legnagyobb mértékű bővülés Veszprém (28,6 százalék), Nógrád (18,8 százalék) vármegyékben, valamint Budapesten (17,5 százalék) volt. Míg a vizsgált időszakban növekedett a töltőberendezések száma, addig a töltések száma és a töltésre fordított energia mennyisége csökkent.
