A nemzetközi turistaforgalom további bővítése az ország és Budapest érdeke is, márpedig ebben jelenleg elmaradásban vagyunk – állapítja meg a McKinsey legújabb tanulmánya. - Budapest 2030-ra képes megduplázni az ideérkező turisták és az itt töltött vendégéjszakák számát. Ez mindenképp jó, hiszen a fővárosban megkétszerezi, megháromszorozza a költéseiket – mondta Havas András, a McKinsey & Company tanulmányának bemutatóján, melyen a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Budapest Brand vezérigazgatói is részt vettek. Könnyid László és Faix Csaba osztották Havas véleményét; Budapest mostani piaci részesedése a globális turizmusból hozzávetőleg fele az európai városokénak, így szállodabővítésekre, hatékonyabb digitális marketingre, konferenciaturizmusra, valamint az iparági szereplők szoros együttműködésére van szükség.
Nagy kérdés persze, hogy a bővítés önmagában mindig csodaszer-e.
Hosszú évek visszatérő problémája, hogy a magyarok nehezen tudnak versenyezni az országba áramló turisták pénztárcájával.
Márpedig a szállodák és vendéglátóhelyek árai leginkább hozzájuk igazodnak. Havas András – amikor lapunk arról érdeklődik nála, hogy a szállodabővülés nem vezet-e az itthon pihenni vágyók lehetőségeinek további szűküléséhez – cáfolja, hogy bármilyen konkrét összefüggésről lenne szó. „Egyrészt különböző kategóriákról beszélünk. Az úgynevezett luxuskategóriákban több szálláshely van Budapesten, mint más városokban. Most elsősorban az eggyel vagy kettővel ez alatti kategóriájúakat kell bővíteni, tehát ilyen szempontból mindenki számára elérhetőbbek lesznek” – vezeti le a McKinsey szakértője és határozottan állítja, ez még a vendéglátásnak is jót tesz. „Ha többletkereslet teremtődik, az pont az éttermek túlélését segítheti, és nem kell magasabb árrésekkel dolgozniuk. Ha több vendég van, stabilabban kiszámíthatóbban működnek” – mondja a Népszavának.
Más tennivaló is akad jócskán. Bár Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter már áprilisban nagyszabású idegenforgalom-ösztönző programot jelentett be, az MTÜ pedig az ideit turisztikai rekordévnek várja, a McKinsey-tanulmány további problémákat azonosított. Egyfelől – megállapításuk szerint – a magyar fővárosban mintegy harmadával kevesebb hotelszoba érhető el, mint a hozzá hasonló városokban. Ezzel összefüggésben, a „konferenciaturizmusból” való részesedése feleannyi, mint a hozzá hasonló nagyvárosokban. Ennek kapcsán Bécset, Prágát, Barcelonát és Lisszabont emlegetik pozitív példaként De bőven lenne tennivaló a légiközlekedésünket tekintve is. A közép-és hosszútávú légi összeköttetési utak számát tekintve Budapest szintén elmarad a versenytársaitól: Bécs 58 ilyen járatot kínál, szemben a budapesti 32-vel.
Havas András a legnagyobb feladatnak azt látja, hogy első sorban januárban, februárban és márciusban érkezzen hozzánk több turista. Mint kifejti, akkor a vendéglátóhelyeknek az év maradék részében nem arra kell koncentrálniuk, hogy behozzák a három alacsonyabb bevételű hónapjukat.
Bár a program témája elsősorban Budapest, május óta ismert, hogy a magyar turizmus 58 százaléka 2023-ban mégis vidékre irányult. A McKinsey partnere releváns felvetésnek tartja, hogy a magyarok esetleg az elszálló árak, vagy a külföldiek miatt teszik át a pihenési székhelyüket, mégis úgy gondolja a budapesti szállások lényegében nyilvánvalóan a nemzetközi turizmust szolgálják, hiszen a fővárosi turizmus 85 százaléka külföldi. Utóbbi összes vendégéjszakájának kétharmada pedig Budapesten fedezhető fel, így indokolt a további bővítés.
