;

Európai Parlament;Európai Néppárt;Dobrev Klára;Magyar Péter;TISZA Párt;

- Magyar Péter máris szembemegy az Európai Néppárttal: elfogadhatatlanok a Magyarországot bíráló és a fegyverszállítások növelésére vonatkozó megállapítások

Jó esély van rá, hogy a Tisza Párt európai parlamenti képviselői több vezetői posztot is megcsípnek a kedden megalakult törvényhozó testületben.

Erről Magyar Péter, a párt alelnöke és EP-képviselője, valamint Tarr Zoltán delegációvezető beszélt Strasbourgban magyar újságíróknak. A Demokratikus Koalíció két képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba nem pályázott meg tisztséget, míg a Fidesz-KDNP delegációjának 11 tagja valószínűleg a szélsőjobboldali frakciók köré épített „tűzfal” miatt nem jut vezető pozícióhoz.

Magyar Péter sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy nem osztják frakciójuk, az Európai Néppárt (EPP) és a parlamenti centrumhoz tartozó többi pártcsoport hivatalos politikáját: 

ellenzik egyes politikai csoportok teljes kirekesztését, mert az „nem fér bele a Tisza Párt demokrácia-felfogásába”.

Bár még folynak a tárgyalások a szakbizottsági pozíciók elosztásáról, a tiszás Kulja András reménykedhet, hogy a Közegészségügyi Albizottság élére jelölik. Emellett a hétfős magyar néppárti küldöttségnek létszáma alapján két vagy három szakbizottsági alelnöki poszt is kinéz, például a Regionális Fejlesztési Bizottságban, ahol Gerzsenyi Gabriellát, illetve a Kulturális Bizottságban, ahol Tarr Zoltánt indíthatják a tisztségre. A Tisza EP-delegációjának többi tagja a Belső piaci és Fogyasztóvédelmi, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi, a Külügyi, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagja lehet. Magyar Péter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, valamint az Alkotmányügyi Bizottságba készül.

A parlamenti bizottságok a jövő héten állnak fel, akkor választják meg a vezetőségüket is. Egy-egy testületnek egy elnöke és általában négy alelnöke van.

A Szocialisták és Demokraták politikai csoportjához tartozó Dobrev Klára a Regionális Fejlesztési és Alkotmányügyi, míg Molnár Csaba a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak lesz a főtagja.

Az EP szerdán várhatóan többpárti állásfoglalást fogad el Ukrajna folyamatos támogatásának szükségességéről. Cikkünk megjelenése idején csak az EPP és a Fidesznek is helyt adó Patrióták Európáért (PfE) indítványa volt nyilvános. Magyar Péter szerint

küldöttségüknek komoly fenntartásai vannak a néppárti előterjesztéssel, amelynek sem a Magyarországot bíráló, sem a fegyverszállítások növelésére vonatkozó megfogalmazásait nem tudják elfogadni. 

– Ezt közöltem Manfred Weber frakcióvezetővel, aki megértette az álláspontunkat – mondta az EP-képviselő, aki eleve helytelennek és kontraproduktívnak tartja az Orbán-kormánnyal szemben kezdeményezett brüsszeli eljárásokat.

A PfE állásfoglalás-tervezete – amelynek egyik szerzője a fideszes Gál Kinga – a magyar miniszterelnök „békemissziójának” szellemében felszólít az ukrajnai vérontás azonnali befejezésére és folyamatos diplomáciai erőfeszítéseket sürget a békés megoldás keresése érdekében.

Az autokrácia ellenpólusa

Megalakult kedden Strasbourgban megalakult az Európai Parlament (EP), amelynek több mint a fele új képviselő. Nyolc frakció alkotja, eggyel több, mint az előző, kilencedik ciklusban. Az EP első ülésszakán két és fél évre ismét a jobbközép Európai Néppárthoz tartozó Roberta Metsolát választotta meg elnökének. Beszédében a politikus kifejtette: „Ez a Ház inkább építeni akar, mint rombolni. Nem fél a nehéz utat választani. Képes megtalálni és használni a hangját a közjó érdekében. Ez a Parlament az autokrácia ellenpólusa, amely hitet tesz a jogállamiságért folytatott küzdelem szükségessége mellett, és amely megérti, hogy Európában mindenkinek egyenlőnek kell lennie.” A 720 fős képviselő-testület jelen lévő tagjai délután megválasztották az EP alelnökeit, akik között nem volt magyar jelölt. Szerdán kerül sor az öt háznagy (questor) megválasztására, akik a képviselőket érintő adminisztratív ügyekkel foglalkoznak. A Patrióták Európáért frakció Szekeres Pált indítja a tisztségre.

A 27 uniós tagországból már csak három ország, köztük hazánk nem fogadta el a korrupció ellen nyomozati, vádhatósági jogkörrel felruházott szerv hatáskörének szélesítését. A tervek szerint még tovább erősítenék az európai főügyész szerepét.