Az említett csoport tagjait arról kérdezték, hogy a jelenlegi helyzetben melyiküket tartják alkalmasabbnak a kancellári tisztség betöltésére. A Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapban és a Capital magazinban csütörtökön közzétett, az Allensbach intézet által végzett felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka Merzet részesítette előnyben, csupán 33 százalék támogatta Scholzot.
Az előző, több mint nyolc hónappal ezelőtti közvélemény-kutatásban még, ha szűken is, de a szociáldemokrata politikus teljesített jobban. Akkor Merzet csak 47 százalék tartotta alkalmasabb kancellárnak, Scholzot viszont 49 százalék. A válaszadók különösen negatívan értékelik, hogy Scholz vonakodik folytatni a fegyverszállítást Ukrajnának. 56 százalék szerint rossz ez az irány, és 67 százalék nem hiszi, hogy ez a visszafogottság Scholz politikai hasznára válna.
Összességében a három párti, a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális FDP alkotta koalíció megítélése is rosszabb. A megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csalódott a jelenlegi szövetségi kormányban. Csak 9 százalék elégedett annak munkájával. Az energia- és gazdaságpolitika megítélése különösen rossz: a megkérdezettek mintegy 73 százaléka mondta azt, hogy Németország, mint üzleti helyszín, "egyáltalán nem jó" vagy "kevésbé jó".
A következő parlamenti választást minden bizonnyal 2025 szeptemberében rendezik meg. Scholz kancellár már bejelentette, hogy folytatni kívánja a munkát. A keresztény uniópártok, tehát a CDU és a CSU ugyan még nem döntötték el, kit indítanak kancellárjelöltként, de Merz esélyei erre kivételesen jók.
Az Allensbach vezetőjét, Renate Köchert is meglepte, mennyire rossz a kormánykoalíció megítélése az üzleti körök esetében. Siegfried Russwurm, a Német Iparszövetség (BDI) vezetője egyenesen elvesztegetett időnek nevezte a Scholz vezette koalíció eddigi időszakát. A megkérdezett gazdasági vezetők 80 százaléka és a megkérdezett politikusok csaknem fele értett egyet ezzel a kijelentéssel. „Ilyet még soha nem láttam” - mondta Renate Köcher. A legtöbb bírálat az energiapolitikát, a túlszabályozást és a gazdaság túl csekély mértékű támogatását érte.
Ötből négy megkérdezett vállalkozó és igazgatósági tag kételkedik abban, hogy a politikusok reális képet alkotnak a valós gazdasági helyzetről. Még a politikusok többsége is így gondolja. A válasz arra a kérdésre, hogy hogyan változott a vállalkozások és a politika kapcsolata, ennek megfelelően negatív. A vállalkozók szinte egyöntetűen visszaesésről beszélnek.