Az elnöki kegyelmezés jogának gyakorlásakor alkalmazandó szempontokról tett közzé határozatot Sulyok Tamás köztársasági elnök a csütörtök esti Magyar Közlönyben.
Az elvi határozat legfontosabb eleme, hogy rögzíti: az egyéni elnöki kegyelem esetleges gyakorlásáról a Sándor-palota honlapján tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. Egyebekben a határozat azt rögzíti, milyen elvek mentén gyakorol kegyelmet az államfő.
A határozat egyebek közt leszögezi, hogy az államfői kegyelemre senkinek sincs alanyi joga, a kegyelmezési jogkör pedig nem tekinthető fellebbezési fórumnak. Sulyok Tamás a határozat értelmében a következő szempontokat fogja mérlegelni egy-egy kegyelmi kérvény esetén:
az elítélt egészségi állapotának visszafordíthatatlan, súlyos, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása,
ha az elítélt közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységére tekintettel a kegyelemhez nagyobb társadalmi érdek társul, mint a büntetés végrehajtásához,
szempont továbbá az elítélt életkora, családi körülményei, esetleges gondozási kötelezettsége, munkavállalási képessége és motivációja, vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete, lakhatási körülményei, a bűncselekmény elkövetése után tanúsított magatartása, megbánása, személyének jövőbeni, társadalomra való veszlyessége, valamint a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele. E körülményeket együttesen figylelembe veszi a bűncselekmény jellegét és körülményeit, valamint a társadalmi igazságérzetet mérlegelve.
A határozat a továbbiakban hangsúlyozza, hogy mindez nem jelent semmiféle automatizmust, alanyi joga a kegyelemre senkinek nincs, minden ügyet egyedileg, automatizmus nélkül bírál el. Bizonyítási eljárásnak, személyes meghallgatásnak nincs helye, szakértő előzetes állásfoglalását ugyanakkor kérheti az államfő.
