Házasságszédelgés Stockholmban, tömegverekedés és alkotmányos részvénytársaság – háromalkalmas, Rejtő Jenő műveit bemutató sorozat indult a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) Rejtő szabadon címmel. A szövegválogatás ismert és alig ismert Rejtő-műveket foglal magába, a szerzőről pedig az életmű egyik legnagyobb hazai szakértője, Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus beszélt és beszél a későbbiekben.
Nagyon sokan jöttek el a PIM kertjébe, és talán még többen folytatták a sétát a múzeum épületébe, mely mutatja: Rejtő még mindig a kedvencek közt van, páran a gyerekeiket is elhozták a róla szóló eseményre, a rajongás átörökítődik. Az eredetileg Reich vezetéknévvel született, majd színészi névként a Rejtőt felvevő, de P. Howard álnéven író alkotó kevesek által ismert, ám egykor sokak által olvasott kisregényei kerültek elő csütörtök este.
A tízfilléres ponyváit (amelyekkel alkalomadtán rekordidő alatt végzett) ugyanaz a virtuóz humor, leleményes történetvezetés jellemzi, mint az életmű hosszabb darabjait.
– Az 1930-as és 40-es évek volt a magyar ponyva fénykora, ekkor hetente több tucat kiadvány jelent meg a pároldalastól a pengős könyvekig. Ezeket mind regénynek nevezték, mely a korban annyit jelentett: kalandos történet – magyarázta Thuróczy Gergely, aki kék-fehér csíkos sállal a nyakában, tengerészsapkában jelent meg (elmondása szerint: „mint Izzadt Greg, a kapitány”). A pengős és tízfilléres kiadványok rendkívül silány minőségük okán hamar elhasználódtak, így manapság már több tízezer, akár százezer forintot érhet egy ép példány.
A Víkend a pokolban című műből „a sivatagi körülményekhez maximálisan adaptálódó” Valcz Péter olvasott föl. A történet szerint a léha úrifiút, Teddy-t barátai azzal viccelnek meg, hogy egy alkoholgőzös éjszaka után a dzsungelben hagyják. A szövegrészben Teddy az ’alkotmányos részvénytársaságban’ élő álbennszülöttekkel találkozik, akik valójában a civilizációs környezetben elkövetett kihágásaik miatt döntöttek inkább az álcivilizálatlanság közössége mellett. „Akinek baja van a törvénnyel, az eljön ide és ha katonaság, vagy rendőrség közeledik, akkor egyszerűen meztelenre vetkőzünk és ugrálunk. Ha elmentek, akkor felvesszük a régi ruháinkat. Én, uram, a Waggon Litsnél voltam pincér, amíg az a rablás nem történt” – számol be az idegennek a ’vadember’.
A kerti felolvasást Rejtő Jenő ifjúkorában írt versei követték a múzeum lépcsőin. Nem fér kétség hozzá, mindenki hálával gondolt vissza arra az elképzelt irodalomtörténeti pillanatra, amikor a szerző úgy döntött, mégsem a lírával és a tragikus hangvételű művekkel fog foglalkozni, hanem humorral fejezi ki magát. A gyár című kamaszkori kiáltványversen ellenben jót derültünk.
A kiadó és a szerző közti vitás ügyekre világít rá A fehér folt című kisregény megjelenésének története (erről már a PIM dísztermében hallhattunk). Rejtő Jenő 1936-ban fordítóként került kapcsolatba a Nova kiadóval. Kevesen tudják, de Erich Kästner Az eltűnt miniatűr című regényét elsőként ő fordította le – pár helyütt azt érezte, hogy nem elég blikkfangos a Kästner-szöveg, ezért kicsit felturbózta – jegyezte meg az irodalmi muzeológus. Szerinte a tett fordításetikailag nem a leghelyesebb, de a vájtfülű Rejtő-rajongóknak jó lehetőség arra, hogy teszteljék tudásukat a fordítás segítségével: hol végződik Kästner, és hol lép életbe a rejtői lelemény. Az eltűnt miniatűr egyébként Sárközy Elga hetvenes évekbeli fordításában ismert. Visszatérve A fehér folt ügyére, ez a legrövidebb P. Howard, melynek oka az, hogy a kiadó az eredeti műből majdnem 80 oldalt kihúzott. – Annakidején a Nova úgy gondolta, hogy a szöveg túlírt, feleslegesen sok benne a szórakoztató betoldás, mely így elnyomja az akciódús jeleneteket. Rejtő Jenőt nagyon felháborította a döntés, hiszen az ő nagy újítása volt, hogy a korban divatos kalandregényt beoltotta pesti humorral – mondta el Thuróczy Gergely. A szerző zsenialitását nem ismerte föl a Nova kiadó, úgy gondolta, hogy a pesti közönség inkább az akciót értékeli. Jól mutatja a szemléletbeli különbséget A fehér folt két különböző kiadásának borítója: a rövidített verzió elején egy tömegverekedés, egy későbbin a regénybeli fordulat illusztrációja díszeleg.
Könnyűnek bélyegzik, de vitathatatlan, hogy Rejtő Jenő a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója. A csütörtöki alkalmon is szövegei tündököltek, gördülékenyen olvasható sorai, poentírozó karakterleírásai színpadi kötődésére utalnak. Tetszik nem tetszik, Rejtő jól ír, profin, és valamit tudott, amit azóta is többen igyekeznek másolni. De hogy milyen ember volt valójában, az a későbbi PIM-estéken derül ki.
Infó: A Rejtő szabadon-sorozat első estéjén P. Howard kisregényei voltak terítéken. A következő alkalommal, augusztus 15-én 17 órától a szerző ponyvaregény-paródiái kerülnek elő. A harmadik alkalommal, szeptemberben pedig a levélíró, hivatalos Rejtőt ismerhetjük meg a személyes levelein keresztül.
