;

MÁV;késések;vonatközlekedés;

- Káosz a síneken

Mi van a MÁV-nál? – kérdezik mostanában tőlem is egyre többen. Órákat késnek a vonatok, vagy éppen nyílt pályán vesztegelnek utasokkal tömve úgy, hogy senki nem világosítja fel őket, miért állt le a szerelvény, mire lehet számítani.

Tényleg: mi van a MÁV-nál? Már szinte unalmas a régóta ismert tény: kevés a vasutas, egy ember gyakran kettő helyett dolgozik. Miért? Mert ma már nem dicsőség a vasútnál dolgozni. Miért? A MÁV sem becsüli meg a jó szakembereit, miközben elmúlt az egyenruha varázsa, hiszen éjjel, nappal, télen, nyáron és ünnepek idején is szolgálatban kell lenni. Évek óta kérjük, „találjon ki valamit” a cégvezetés – vagy még inkább a tulajdonos –, amivel oda lehet csábítani a fiatal szakembereket vagy a szakmába betanulni vágyókat. Nemcsak kérünk, követelünk is, de ötletekkel is segítenénk a megújulásban. Csak történne már valami.

Egyébként történt is, legfeljebb nem az, amit vártunk. Lázár János közlekedésért felelős miniszter alig egy évvel ezelőtt bejelentette, európai szintűvé fejleszti a magyar vasutat – is. Hozzá is látott, egyre-másra ötletelt, ami racionálisnak éppen nem nevezhető belső átalakítási döntésekkel vagy éppen a MÁV székház evakuálásával járt.

A miniszter azonban nemcsak nagyban gondolkodik, a legkisebb részletekbe is képes belenyúlni. Na, ez az, amit talán nem kellene! A bajok ugyanis éppen ott kezdődnek, ahol „felsőbb” utasításra, mindenféle szakmai indok és előzetes egyeztetés nélkül változtatni kell bizonyos eljárásokon, a megszokott renden, és még azokon a rutinokon is, amik legalább eddig működtek. Az eredmény? Időnként kész káosz és egymás ellen fordított vasutasok. Nem értjük, mi a célja a miniszternek, mit akar elérni ezekkel az intézkedésekkel. Az ország legnagyobb vállalatánál pattanásig feszült a légkör, kedvetlenség, széthúzás, kriptahangulat uralkodik. Országos mintára a vasutat is megosztó, időnként egymásnak ugrasztott emberek működtetik.

Leírhatatlan munkahelyi feszültséget, bizonytalanságot és komoly belső érdeksérelmet hoz a MÁV átalakítása, a START, a Volánbusz, a HÉV és a Rail-Tours tervezett egybegyúrásával járó számtalan változás. A home office radikális megszüntetése miatt újabb elvándorlási hullám fenyegeti a céget: lehet, hogy elsőként az irodába visszakényszerített IT-s szakemberek állnak odébb, de félő, hogy mások is követik majd a példájukat. Az otthoni munkavégzés megtiltásával olyan korszerű intézményt szüntetett meg a miniszter, ami számos nyugati országban már jól bevált, mindenki megelégedésére működik.

A MÁV-nál egyre határozottabban érezhető káoszból az utasok a nyári, drámaian sok késést tapasztalhatják meg. Az utóbbi évek legforróbb nyarán a hűtés – klíma – nélkül, ráadásul gyakran nagy késéssel közlekedő vagy éppen műszaki hiba következtében lerobbant szerelvények miatt különösen sok kritikát kap a MÁV. Joggal. Újabban már a tisztasággal is egyre több probléma van, a társaság a korábbinál lényegesen kevesebbet költ takarításra, így nemcsak a munkahelyek, hanem időnként a szerelvények is szemetesek, piszkosak. Az utasok lázadnak, s haragjuk elsősorban a velük közvetlen kapcsolatban álló vasutasokat – jegyvizsgálókat, pénztárosokat – éri el. Ez a hangulat sem tartja vissza a vasutat elhagyni készülőket, de az újak számára sem kecsegtető.

Nagyjából ide jutott az egykor nagyra becsült MÁV – elnézést, ma MÁV-VOLÁN-csoport – mint munkáltató. Vasutasnak lenni már nem dicsőség, mindössze megélhetési forrás. Annak sem biztos, hogy a legjobb

Nagy hiba – de mindenképpen elgondolkodtató –, ha éppen a közlekedésért felelős miniszter nem érti, hogy a vasutasoktól nem elvenni kell, hiszen alig van már mit megvonni tőlük, hanem megbecsüléssel az ágazathoz kellene láncolni, újra lelkessé, elhivatottá kellene tenni őket, hogy jól érezzék magukat a MÁV-nál. Akkor híre menne ugyanis, hogy újra jó vasutasnak lenni. Ettől most fényévekre vagyunk. És ezt már az utasok is egyre jobban érzik.

A szerző a Vasutasok Szakszervezete elnöke.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.