Mintegy száz évvel ezelőtt, 1913-ban épült, majd 1914-ben kezdett működni a sátoraljaújhelyi Bortemplom, ami hajdan Királyi Állami Közpinceként működött. Más, mint az itt szokásos, tufába vájt pincék: kőből, vasbetonból és téglából építették meg, majd az így mesterségesen kialakított dombra helyezték rá magát az igazgatósági épületet. Az impozáns borászati központban nemcsak irodák és lakások, hanem kóstolótermek, aukciós helyiségek, az alagsorban hordógőzölő, mosó, csomagoló és egy közel félmilliós palackraktár működött. Harminchét ágú pincerendszerében több mint tízezer hektoliter bort tárolhattak annak idején, és egykor külön iparvágány vezetett ide.
Az épület jó pár éve feladat nélkül, üresen áll, így a sátoraljaújhelyi fideszes önkormányzatnak – amely 2014-ben szerzett tulajdonrészt az épületben – kapóra jött, hogy a magyar kormány közel 150 milliárd forintos kerettel elindította a Tokaj-Zemplén Fejlesztési Programot, amiből a remények szerint jelentős forrásokat kaphatott volna a város. Eredetileg ebből a keretből épült volna meg a nemrégiben átadott, a Szárhegy és a Várhegy közötti függőhíd, közel 4 milliárd forintos beruházással, de ezt végül pántlikázás nélkül az állami büdzsé állta.
Semjén Zsolt hordót gurított és trianoni sebekről beszélt, majd felavatták a négymilliárdból épült sátoraljaújhelyi üveghidat, a Nemzeti Összetartozás HídjátEbből szántak volna egymilliárdot a régi épülethomlokzatok felújításra is, de egyelőre ez a terv sem vált valósággá, miként a 37-es főút Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakaszának felújítása sem kezdődött még el. Így egyelőre egyedül a Bortemplom rehabilitációjára kaptak a keretből,
amelyből aszútörténeti kiállító és rendezvénytér megnyitására, bálokra, konferenciákra, borárverésekre alkalmas termek és egy panorámakávézó kialakítására közel kétmilliárd forintot szántak.
A közbeszerzési eljárás még 2021-ben kezdődött el, s a boon.hu akkori tudósítása szerint 2022 végére át is akarták adni a többszintes épületet, amelynek kivitelezés munkáját a helyi kötődésű Zempléni Építő és Gépészeti Kft. nyerte el. Az építkezés azonban csúszik, részben azért, mert a munkálatok során találtak egy második világháborús bombát, illetve a pince feltárásakor statikai hiányosságok derültek ki.
A város reményei szerint az épülettel javul majd Sátoraljaújhely turisztikai vonzereje, emelkedni fog gasztronómiai és borászati szolgáltatásainak minősége, miközben egy páratlan 20. századi épülete is megújul. Az intézmény működtetésére a település június végén egy kft.-t hozott létre, amelynek ügyvezető igazgatói posztjára pályáztatás nélkül Ökrös Mariannát nevezték ki. Ő az egyik alapítója a Sátoraljaújhelyhez közeli Hercegkúton található Tündér Pajtának, amelynek tavalyi első nyári programjáról részletesen beszámolt a kormánybarát HÍR TV is,
nem mellékesen pedig Orbán Viktor miniszterelnök felesége, a Tokajhoz több szálon kötődő Lévai Anikó távoli rokona.
Lévai Anikó testvérének férje Ökrös Imre. Az ő húga Ökrös Marianna.
A helyiek szerint ez a „státusz” is közrejátszott abban, hogy előzetes bemutatkozás, üzleti terv és pályázat nélkül öt évre szóló szerződéssel kinevezték a majdan megnyíló Bortemplom Rendezvényközpont ügyvezető igazgatójává. Megkérdeztük Szamosvölgyi Pétert, a város fideszes polgármesterét is, milyen érvek szóltak Ökrös Marianna megbízatása mellett. Hivatala a következő választ adta két héttel ezelőtt:
„Szamosvölgyi Péter polgármester úrnak néhány napon keresztül egyéb elfoglaltságai vannak. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat képviselő-testülete nyílt ülésen szavazta meg a feladat ellátásáról szóló kinevezést, a jegyzőkönyv mindenki számára nyilvános. Mi pedig az ötöslottó nyerőszámait szeretnénk megkapni.”
Az említett jegyzőkönyvnek tegnap késő délutánig, vagyis a hivatal válasza után két héttel sem volt nyoma a város oldalán.
– Nemrégiben volt egy bejárás a beruházásnál, ahol a hölgy is feltűnt, de önkormányzati képviselőként nem nagyon tudtuk, mi a szerepe, és miért nézi végig ő is az építkezést. Az idegenforgalmi bizottság ülésén derült ki számunkra, hogy őt, azaz Ökrös Mariannát szeretné kinevezni az önkormányzat az épületet majdan működtető új gazdasági társaság élére úgy,
hogy a testület tagjai eddig semmilyen információval nem rendelkeztek az elképzeléseiről, közművelődési múltjáról, s bármiről, ami alkalmassá tenné erre a feladatra
– mondta lapunknak Schweitzer Tamás volt fideszes, jelenleg független önkormányzati képviselő. Szavai szerint részben az általuk jelzett kifogások miatt a legutóbb tartott rendes testületi ülésre már meghívták a leendő vezetőt, aki szóban legalább bemutatkozott.
A Bortemplom működtetésére az önkormányzat egy saját tulajdonú kft.-t alapított. A Polgári Törvénykönyv azt mondja ki, hogy ilyenkor az első vezető tisztségviselőket a társaság létesítő okiratában kell megjelölniük az alapítóknak, tehát jogilag így nem volt szükség arra, hogy pályázatot írjanak ki a posztra, idén július végétől öt éven át enélkül töltheti be a posztot a kiválasztott.
– Mivel nem akartuk gátolni a város fejlődését, az ellenzék is megszavazta az erről szóló előterjesztést. Szamosvölgyi Péter polgármester előre jelezte: három évig jó, ha nullszaldós lesz a Bortemplom gazdálkodása,
magyarul a város költségvetéséből fogjuk finanszírozni a tisztségviselők bérét és az épület működtetését. Jól látszik, hogy egyelőre tervek sincsenek arra, miként lehetne látogatókkal megtölteni ezt az intézményt, főként úgy, hogy egy idő múlva majd önfenntartó legyen,
sőt – miként ezt más gazdasági társaságainktól is elvárjuk – nyereségesen működjön – tette hozzá Schweitzer Tamás.
Saját lábon állva a szőlőhegyen
„Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint. Mindez abból derül ki, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltsége kifüggesztette és az interneten is közzétette azt az adás-vételi szerződést, amiből látható, hogy a kontraktust 2023. március 31-én kötötték meg, április 24-én lett kifüggesztve, a kifüggesztés levételének napja pedig június 23. lesz. Amennyiben nincs más földműves, aki megvenné a kiszemelt területeket, és megelőzi Orbán Ráhelt a földtörvény által megszabott elővásárlási sorrendben, még az idén gazdát cserélhetnek a földek” – írta tavaly Átlátszó.
Orbán Ráhel tovább terjeszkedik a tokaji borvidékenA földek egy része a portál kutatásai szerint megegyezik azokkal a területekkel, amelyeket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége az első Orbán-kormány idején, 1997. márciusában vett meg, mélyen a piaci ár alatt – állapította meg néhány évvel később az országgyűlés „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” címen felállt vizsgálóbizottsága. Az Élet és Irodalom nagy visszhangot kiváltott cikksorozatot írt a tokaji földügyletről, megemlítve, hogy az akkor a Lévai Anikó résztulajdonában lévő Szárhegy Kft. 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. Ennek kapcsán hangzott el a miniszterelnök később híressé lett mondata: „ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet.” Lévai Anikó a földeket 2009-ben eladta, zömmel a család barátjának számító volt párizsi nagykövetnek, a tavaly elhunyt Kékessy Dezsőnek. A földeket most az a Kántor Andrea Erzsébet értékesítette Orbán Ráhelnek, aki egyébként korábban a Szárhegy Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa volt.
Törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel világörökségi ingatlanjain, de azt nem tudni, pontosan hogyan és miértMásik pikáns vonulata az adásvételnek, hogy a tokaji világörökségi területen – miként lapunkban korábban megírtuk – 2017-ben a 2011. évi LXXVII. törvény alapján szinte az egész tokaji hegyvidék földjeire bejegyezték a Magyar Állam elővásárlási jogát. Ez azt jelenti, hogy ezeket a vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, s az állam dönti majd el, hogy akar-e élni ezzel vagy sem. Orbán Ráhel földjei esetében viszont – mint azt a 24.hu korábban feltárta – az állam, Lázár János tárcájának előterjesztésére törölte ezt az elővásárlási jogot. Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő interpellált, amit Polt Péter legfőbb ügyészt feljelentésként értékelt, és a rendőrségre továbbított. Itt megállapították, nem történt bűncselekmény, „mivel az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról.”
Polt Péter feljelentésként értékelt egy Orbán Ráhel tokaji földügyéről szóló kérdést