Magyarország;népmese;folklór;

Pintér Zsolt a Magyar Népmesemondó Szövetség születésnapján

- Lerövidítették és könyvbe zárták a népmeséket, most újra kiszabadítják őket a mesemondók

Az élőszó varázsával. Kérdéseinkre Pintér Zsolt, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség elnöke válaszolt.

Május végén lett egy éves a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség, a magyar népmesét, a hagyományos mesemondást és a szövegfolklórt népszerűsítő szervezet. A mesekutatás, a meseterápia évek óta divatban van, jól mutatja ezt Boldizsár Ildikó könyveinek, előadásainak népszerűsége, de mi van a mesemondással?

– Jó kapcsolatot tartunk fönn Boldizsár Ildikóval, szakmai kérdésekben gyakran egyeztetünk, egymást segítjük, viszont mi egy másik vonalat képviselünk. Míg ők segítésre, önismeretre használják a mesét, addig mi szórakoztatunk vele – mondta el Pintér Zsolt, a szövetség elnöke kiemelve, hogy mindkét irány nagyon fontos – Nyilván, a szórakoztatás mellett a tanítás is szerepet kap nálunk, ahogy régen is szerepet kapott, de a mesemondás hagyományos funkciója az unaloműzés. Egykoron a mesét a monoton munkák mellé hallgatták az emberek, most ezeket a monoton munkákat gépek végzik, így a mesemondásból kulturális kikapcsolódás lett, találkozhatunk vele fesztiválon, mesekocsmában vagy akár egy idősotthonban – válaszolt a mesemondó.

Már szinte mindenki által ismert tény, hogy a mesék eredetileg nem gyerekek számára születtek, ma a felnőttek is szabadabban hallgatnak mesét, és a szövetség elnöke szerint a felnőtteknek nagy szükségük van a mesehallgatásra, a Világszárnya külön hangsúlyt fektet rá, hogy minél több őket célzó programot szervezzenek. – Természetesen másként mesélünk gyerekeknek és másként mesélünk felnőtteknek – teszi hozzá Pintér Zsolt kiemelve, hogy például a magyar tündérmesékben olyan komplex képek vannak, amelyekről tudható, nem gyerekfülnek szánták.

– A mesemondás, azaz a mese hallgatása nagyon jót tesz a kreativitásnak, számos tudományos kimutatása van ennek. 

Amikor nem készen kapjuk a képeket, hanem hallás után gyakorlatilag a fantáziánk hozza létre őket, akkor az sokkal jobban tud hatni – mondta.

A szövetség egy éves, de a tíz tagszervezete már másfél évtized óta a népmesemondás megfelelő elismertsége, népszerűsítése terén tesz erőfeszítéseket. A szövetség legfontosabb céljának azt tartja, hogy minél több ember hallgathasson élőszóban népmesét, minőségi előadás formájában. Ennek érdekében a mesemondó tanfolyamok, műhelyek feltérképezését, népszerűsítését feladatának tekinti. A tapasztalatokat összegyűjtve gyakorlatorientált képzéseket hoznak létre és tesznek elérhetővé a pedagógusképzésben, az egész Kárpát-medence területén (hat magyarországi tagszervezetet, két erdélyi-, egy felvidéki- és egy vajdasági tagszervezetet számlál). – A tagszervezetek körébe több, mint ötven mesemondó tartozik már. Fontos kiemelni, hogy programjainkon mindig van élőszavas mesemondás, amikor az előadó pusztán a narratív és a gesztikulációs eszközeivel szórakoztat. Emellett vannak bábszínész-kollégáink, akik egyéb megoldásokkal is élnek, de az élőszavas mesemondás az, ami kiemelten fontos – hangsúlyozta Pintér Zsolt. Szeptember elején lesz a Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál, ahol a népművészet valamennyi ága megjelenik majd a zenétől a kézművességig, így a mesemondás is, és mindent a népmese köt majd össze. Ha valahol, ott biztos jelen lesz a szövetség.

2023-ban az év népmeséjének választották a Kőlevest. Jankovics Marcell rajzfilmje

Minden mesemondónak van egy 20-30 darabból álló állandó repertoárja, amit fejből tud, de egy jó mesemondó akár első hallás vagy olvasás után elő tud adni egy mesét. – Bartók Béla mondta azt, hogy nehéz a népzenénél szebbet alkotni, mert az generációról-generációra csiszolódik. Mi ezt valljuk a népmeséről is, mely az emberi természet minden oldalát megmutatja, és ahogy ezt egy mesemondó adja át, úgy válik ez egyre szebbé, teljesebbé. A Világszárnya mesemondói csak népmesét mondanak, persze, a műmesék között is van rengeteg értékes darab, de mi a hagyományőrzés miatt a folklórból származó mesékkel foglalkozunk. – Eredetileg a mesék szóban éltek, majd miután a gyerekműfajnak nyilvánították, rövidítve könyvekbe zárták őket. A Világszárnya egy revival mozgalom, mely ismét fel kívánja éleszteni az élőszó varázsát. A XX. században szűntek meg vagy alakultak át azok a helyszínek, amik a mesemondás szempontjából kiemelten fontosak voltak, így a mesemondás tevékenysége egy időre megszakadt, hagyományát most élesztik újra.

Népmese kerestetik

Már lehet szavazni az Év Népmeséjére, a nyertest szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án, a népmese napján hirdetik ki. A tavalyi győztes a Kőleves volt. Ahogy tavaly, úgy idén is a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség Facebook-oldalán lehet javasolni és majd szavazni. Magyarországon néhány évtizede indult el az élőszavas mesemondás mozgalomként. Kovács Marianna mesemondó húsz évvel ezelőtti kezdeményezésére hirdette meg a Magyar Olvasástársaság A népmese napját.

Sok turista keresi fel a legújabb kor építészeti csodáit. Lengyelország rengeteg érdekes élményt kínál azoknak, akik a 21. század építészetének újdonságai iránt érdeklődnek.