Varsó a felhőkarcolók számát és magasságukat tekintve bajnok az EU-ban. A sztárépítész brit Norman Foster irodája tervezte épület a Varso Place 330 méter magas. Látványosság a Zlota 44 nevet viselő 192 méteres lakóház is, amelyet egy másik világhírű építész a német-amerikai Daniel Libeskind épített. Továbbra is megkerülhetetlen bizarr építészeti nevezetessége a lengyel fővárosnak a már hetvenéves Kultúra és Tudomány Palotája. Igazi szocreál tobzódás az épület, amelyet Sztálin ajándékaként kaptak a lengyelek.
A lengyel új múzeumépítészetnek több más érdekessége is van. Kihagyhatatlan a most húsz éves Varsói Felkelés Múzeuma. Lengyel építészek hozták létre, többször kapott hazai és nemzetközi elismeréseket. Ha valaki többet akar tudni a 20. századi lengyel történelemről és a lengyelekről, töltsön ott el pár órát! A tárgyak mellett a történelemről szóló elbeszélés kísér végig, sok filmrészlet is bevezet a korba. Hasonló un. narratív múzeum a Lengyel Zsidók „Polin” múzeuma a hajdani gettó helyén. Ez a valóságos építészeti remekmű Rainer Mahlamäki finn építész tervei alapján 2012-re lett kész. Az épület tömbjét varázsos hullámzó terek törik meg.
A Modern Művészetek Múzeumának modern kockaépülete is elkészült már. Az említett sztálini felhőkarcoló közelében készül, október közepén adják át. Az épületet Thomas Phifer amerikai sztárépítész tervezte, nevéhez világszerte több ikonikus múzeum felépítése kötődik.
Egy másik komplexumba, az un. Varsói Citadellában több múzeum is beköltözött. (Ezt az orosz erődítményt az 1830-as lengyel felkelés leverése után építette a megszálló hatalom. Laktanyák, börtönök, várfalak együttese volt a kiterjedt területen.) Itt épült fel a lengyel hadtörténelmi múzeum új modern otthona, amely 20 ezer négyzetméteres területtel fogadja a látogatókat tavaly augusztus óta. Hatalmas épület a Lengyel Történelem Múzeuma is. Hat emelete van, ebből kettő a föld alatt, a teljes hasznos felülete 44 ezer négyzetméter. Tavaly nyáron adták át. A varsói WXCA iroda építészei tervezték meg, homlokzatának díszítései jellegzetes lengyel motívumok. A PAP lengyel hírügynökség szerint a világ hat más múzeumjával együtt idén tavasszal az épület elnyerte Párizsban a Prix Versailles építészeti szépségversenyt a múzeum kategóriában. Egyelőre ideiglenes kiállítás látható benne, a lengyel história jellegzetes momentumaira emlékeztető tárgyakat mutatnak be. Így például látható a lengyel kódfejtők, mérnökök által 1940-ben Franciaországban felépített német Enigma rejtjelező gép, és a futball-labda, amelyet a 2012-es foci EB lengyel-orosz meccsén használtak.
A Citadellában látogatható a szintén építészeti díjnyertes Katyn múzeum, amely egyszerre emlékhelye a sztálini terror által meggyilkolt lengyel katonatiszteknek és civileknek, s múzeuma is a rettenetes eseménynek. A múzeumot a citadella téglafaiba komponálták a lengyel BBGK Architekci iroda építészei. A kritikusok szerint tiszta formájával, modern építészeti eszközeivel éri el hatását és nincsenek benne művészkedő giccses elemek, miközben mélyen felkavarja a látogatót, aki maga is bejárhatja itt a sztálini terror áldozatainak útját.
Az itt említett múzeumok valamilyen módon 21. századi, egymást váltó politikai kurzusokhoz kötődtek, kormányváltások idején az új főnökség nem csak a múzeumok vezetőit cserélte le, de átrendezte koncepciójukat is, lecserélte a terveket a maga politikai táborának a politikai üzenetét közvetítve.
A Gdanskba (régi magyar nevén Danckába) eljutó turista az egykori Hanza-városban rengeteg régi és új látnivalót, történelmi emlékhelyet talál. A II, világháború múzeumának ferdén a talajba vágott tömbjének látványa szinte sokkolja az embert a régi kikötőben. Az épület hatásosságát csak növeli a vörös szín és az üvegfelületek fekete fénye. Az ötezer négyzetméternyi kiállítóterű múzeum 14 méter mélyen ereszkedik a felszín alá – az állandó kiállítás is a föld alatt van. A múzeumot a lengyel Kwadrat építésziroda jegyzi - 130 pályázó közül választotta ki tervüket a zsűri.
Az intézmény létrejötte, koncepciója a kezdetektől fogva – az évezred elejétől - vitákat gerjesztett. Tudott, hogy annak alakításának részese volt Donald Tusk jelenlegi és korábbi kormányfő, aki maga is gdanski és történész végzettsége van. Azt akarták, hogy a múzeum a Balti-tengerparti városban elkezdődött háborút ne csupán lengyel ügyként, hanem globális történetként mutassa be, s ebbe helyezze el a lengyelek háborús tragédiáit és hősiességét. Amikor viszont nyolc évig jobboldali-nacionalista kurzus uralkodott Lengyelországban a kormány olyan vezetőt ültetett a múzeum élére, aki elsősorban a lengyel hősiesség és egyedülvalóság emlékművé kívánta tenni az intézményt. Az idén újabb vezetőváltás és kiállítás-átrendezés következett.
Egy másik tengerparti nagyvárosban, Szczecinben is találkozhat az utazó megdöbbentő modern múzeumépülettel. Az egykori pártbizottság előtti téren, jórészt a föld alá épült az az emlékhely, amelyet Robert Konieczny nemzetközileg elismert katowicei építész tervezett. A múzeum, emlékmű, s egyben rendezvényhelyszín a Przelomy (Áttörés, fordulópontok, vízválasztó magyarul) Párbeszéd Központ nevet viseli. Nyugat-Pomeránia 1945-ben a nagyhatalmi alkuk következtében lett lengyel. A központ bemutatja az itteni németek menekülésének, kiűzésének/kitelepítésének és a Szovjetunióhoz került keletről kitelepített lengyelek pomerániai otthonteremtésének történetét, majd a városban kitört antikommunista fellépések, mozgalmakat beszéli el. 1970-ben Szczecinben a pártbizottság előtti téren 14 tüntetőt lőttek le, ott, ahol az emlékközpont áll.
