Idén összesen 90 334 hallgatót vettek fel valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ami mintegy 4500-zal kevesebb, mint tavaly – derült ki a felsőoktatási ponthatárok szerda esti kihirdetését követően. Igaz, a mostani általános felvételi eljárásban a jelentkezők száma is közel 5500-zal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, összesen 120 990-en adtak be érvényes jelentkezést, míg tavaly 126 449-en.
Ám a mostani számok még mindig magasabbak, mint 2022-ben vagy az azt megelőző években: 2012 után, az Orbán-kormány felsőoktatási „reformjait” követően a sikeresen felvételizők száma évekig 70-78 ezer között ingadozott, sőt 2020-ban 70 ezer alá csökkent. Ahhoz, hogy ismét többen kerülhessenek be egyetemre, újabb kormányzati intézkedésekre volt szükség, a korábbi szigorításokat olyan engedmények váltották fel, mint például a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségének eltörlése, továbbá a bekerüléshez már nem központi előírás az emelt szintű érettségi sem.
Ugyanakkor a jelentkezők számának mostani, kisebb mértékű csökkenése az intézményi felvételi eredményeken is meglátszik. A frissen felvett hallgatók számában talán a Szegedi Tudományegyetemen történt a legnagyobb visszaesés:
míg tavaly 7913 főt vettek fel az általános eljárás során, idén 6848-at.
Ez több mint ezerrel kevesebb hallgatót jelent, ami 13,5 százalékos csökkenés. Ennek ellenére az egyetem derűlátó, közleményükben arról írtak, a soron következő pótfelvételi és a külföldi hallgatók folyamatban lévő felvételi eljárását követően, várakozásaik szerint több mint 9000 új diák kezdheti meg tanulmányait az SZTE-n.
Az egyetemi “modellváltáson” elsőként átesett Budapesti Corvinus Egyetemen is több mint 10 százalékkal csökkent a felvettek száma,
ami 1871 új hallgatót jelent a tavalyi 2091 főhöz képest. Idén a legtöbb jelentkezőt vonzó Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) sem született rekord az új hallgatók számában: 11 960-an nyertek felvételt, míg tavaly 12 225-en.
Van, aki rendszerhiba miatt bukta a felvételit
Több felvételiző azért nem került be egyetemre vagy a számára legszimpatikusabb képzésre, mert elszámolták a pontjait – írta az Eduline. A portált többen is megkeresték a ponthatárok kihirdetése után: vannak, akiknek a pontszámításnál nem vették figyelembe a középiskolai eredményeit vagy érettségi tanúsítványát, másnak egy rendszerhiba miatt törölték a 11. osztályos bizonyítványát. A problémákat már korábban jelezték az Oktatási Hivatalnak (OH), de megoldást nem sikerült találni a ponthatárok kihirdetéséig, így volt olyan, akinek a valóshoz képest 54 ponttal alacsonyabb pontszáma volt a felvételin.
Mindezzel kapcsolatban a Népszava is érdeklődött az OH-nál, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A hivatal ugyanakkor kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, minden jelzést feldolgoznak és egyedileg megvizsgálnak, amelybe az érintett felsőoktatási intézményeket is bevonják.
Ami a szerda este kihirdetett ponthatárokat illeti, azok különböző mértékben, de több esetben is csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest. Például az ELTE nappali, állami ösztöndíjas programtervező informatikus szakjához idén 365 pont kellett, míg tavaly 420 pont. Aki a Debreceni Egyetemen szeretett volna továbbtanulni az általános orvosi szakon, annak most 393 pontra volt szüksége, tavaly pedig 414 pontra. Csökkentek a ponthatárok más orvosi képzéseken is: a Semmelweis Egyetemen idén 424 pontra volt szükség az általános orvosi szakra történő bekerüléshez, míg tavaly 444 pontra. A Szegedi Tudományegyetemen ugyanezen a szakon 412 volt a ponthatár idén, egy évvel korábban 428 pont. A legmagasabb ponthatárt idén a Corvinuson húzták: az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakon a maximális 500-ból legalább 478 pontot kellett gyűjteni a bekerüléshez – ami tavaly egy kicsivel szintén több, 480 pont volt.
A ponthatárok csökkenésének az alacsonyabb jelentkezői szám mellett az is oka lehetett, hogy idén változtak a pontszámítás szabályai. Az egyik legfontosabb változás, hogy a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének már csak a kétharmadát lehet megkapni pontszámként az egyetemi felvételin, a száz százalékos átszámítás csak emelt szinten maradt meg. Például, ha valaki a középszintű érettségin 81 százalékot ért el, csak 54 pontot kapott, de ugyanez az eredmény emelt szinten 81 pontot ér. Továbbá az egyetemek is maguk határozhatták meg, előírnak-e emelt szintű érettségit, vagy hogy milyen egyéb eredményekre adnak intézményi pontokat. A pontszámítás intézményenként és szakonként is eltért, ami bonyolultabbá tette a folyamatot,
így előfordult, hogy egyes jelentkezőknek néhány nappal a ponthatárok kihirdetése előtt sem voltak meg a végleges pontszámai.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is előfordult, hogy hatalmas különbségek alakultak ki egyes szakok ponthatárai között attól függően, hogy melyik intézményben indítják a képzést. A felvételizők körében népszerűnek számító gazdálkodási és menedzsment szak nappali, állami ösztöndíjas helyeihez például 409 pontra volt szükség az ELTE-n, míg a Tokaj-Hegyalja Egyetemen ennél lényegesen kevesebb, 205 pont is elég volt a bekerüléshez. Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakhoz, amelyhez 478 pontra volt szükség a Corvinuson, a Széchenyi István Egyetemen már 347 pont is elegendőnek bizonyult. Az Óbudai Egyetemen a mérnökinformatikus szakon 382 pont kellett a bejutáshoz, a Nyíregyházi Egyetemen 206 pont. A legalacsonyabb ponthatárt idén a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola állapította meg:
mindössze 78 pontra volt szükségük azoknak, akik az intézmény gazdaságinformatikus szakján akartak továbbtanulni levelező, önköltséges formában.
Ugyanehhez a szakhoz, ugyanebben a képzési formában a Budapesti Gazdasági Egyetemen 295 pontra volt szükség.
Bár a ponthatárok szinte minden egyetemen csökkentek, látható, hogy a tavalyi eredményekhez hasonlóan idén is főként a kisebb, vidéki egyetemeken születtek kifejezetten alacsonynak mondható ponthatárok, ami szerepet játszhat abban, hogy ezekben az intézményekben a korábbinál több hallgatót is sikerül felvenni. Bár cikkünk írásakor részletes felvételi adatok még nem álltak rendelkezésre, a felsőoktatásért is felelős Hankó Balázs miniszter csütörtökön azt nyilatkozta, hogy már minden második felvett hallgató valamelyik vidéki intézményben kezdheti meg tanulmányait.
Polónyi István oktatáskutató azonban már korábban is arra figyelmeztetett, az alacsony ponthatárok gyakran alacsonyabb minőségű képzést és értéktelenebb diplomákat jelentenek, ráadásul azok, aki elégséges-közepes eredményű érettségivel is bekerülhetnek a felsőoktatásba, nem biztos, hogy meg is szerzik a diplomát.
Együtt sírtak, együtt nevettek – Galéria a 2024-es felvételi ponthatárok kihirdetésérőlPedagógusképzés: továbbra sem biztosított az utánpótlás
A mintegy 18 ezer jelentkező közül idén csaknem 13 ezren jutottak be valamilyen pedagógiai szakra – derült ki Hankó Balázs felsőoktatásért is felelős miniszter beszámolójából, aki ennél részletesebb adatokat nem közölt. Tavaly a pedagógusképzésbe felvettek száma az általános felvételi eljárás során 10,5 ezer fő volt.
A képzési területen belül az óvodapedagógia bizonyult a legnépszerűbbnek, erre a szakra összesen 3678-an jelentkeztek első helyen (a felvettek pontos számát cikkünk írásakor még nem közölték). A ponthatárok azonban nem voltak kifejezetten magasak: az ELTE Tanító és Óvóképző Karán 220 pont kellett a nappali, állami ösztöndíjas óvodapedagógus szakhoz (tavaly 282), a Pécsi Tudományegyetemen 244 pont (tavaly 290), a Debreceni Egyetemen 210 pont (tavaly 272).
A második legnépszerűbb a gyógypedagógia, 2944 fő első helyes jelentkezővel. Az ELTE nappali, ösztöndíjas képzéséhez 363 pont (tavaly 391), a Szegedi Tudományegyetemen 288 pont (tavaly 355), a Pécsi Tudományegyetemen 260 pont (tavaly 337) kellett. Sokan jelentkeztek négy-, három- és kétféléves tanári mesterképzésekre is (összesen 4977 fő) azok közül, akiknek már van diplomájuk, de tovább szeretnék képezni magukat. Az ötéves osztatlan tanárképzésre azonban csak 1699-en, tanító szakra 1974-en jelentkeztek első helyen.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, a “munkagazdálkodás” szempontjából hasznos, hogy sokan továbbképzik magukat és mesterképzésre mennek, de a pedagógushiányon ez nem fog segíteni. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy legyen megfelelő számú utánpótlás, minden évben legalább 10 ezer új hallgatót kellene felvenni az osztatlan képzésekre és az alapszakokra, ám ennél még a jelentkezők száma is jóval alacsonyabb.
