2011 óta rendszeresen vizsgálja az egyetemi ifjúság politikához való viszonyát az Aktív Fiatalok kutatássorozata. Az ötödik hullám eredményei most láttak napvilágot. Milyen látványos változások mentek végbe az elmúlt 13 évben a fiatalok politikáról való gondolkodásában?
Ez a kutatássorozat azért kivételes, mert következetesen, időről időre megvizsgál egy körülbelül kétszázezer főből álló réteget. 2011 óta az Orbán-rezsim teljes időszakát végigkísértük, és láthatjuk annak a politikai szocializációs következményeit. A 2010-es évek első felében azt tapasztaltuk, hogy az egyetemi ifjúság erősen jobboldali beállítottságú volt, ami az akkor nagyon népszerű Jobbiknak, és részben az akkor centrum-jobbközép LMP-nek volt köszönhető. Azóta ezen a téren gyökeres fordulat történt. Miután a Jobbik a 2018-as nagy kudarcot követően lassan kikopott a politikai életből, új politikai erők alapvetően a balközép vagy liberális oldalon jelentek meg. Ilyen volt rövid ideig az Együtt, illetve 2018-19 környékén a Momentum, amely nagyon népszerű volt a fiatalok körében. Az egyetemisták rendkívül fogékonyak az új politikai erők iránt, ezért elindult egy lassú, bal-balközép és liberális irányba való elmozdulás, amiben már lehet annak is szerepe, hogy a most vizsgált fiatalok már mind az Orbán-rezsimben szocializálódtak. Elképzelhető, hogy az egyetemisták a Fidesszel szemben határozzák meg magukat, ha elégedetlenek a kormánnyal. Márpedig ez a kutatás azt mutatja, hogy kifejezetten elégedetlenek a politikai rendszer és a demokrácia hazai működésével.
Az egyetemisták nem reprezentálják a teljes fiatalságot. Le lehet vonni tágabb következtetéseket az ő világképükből?
Nézzük meg például 1848-at vagy 1956-ot. Magyarországon az egyetemi népességnek mindig van egy húzó hatása, ha a körükben történik valami, akkor ez egy idő után átszivárog az egész ifjúság körébe. Ma már olyanok a szocializációs mechanizmusok, hogy nagyon gyakran nem a felnőtt népesség, hanem az ifjúság szocializálja az idősebbeket. Így az egyetemi ifjúságban zajló folyamatoknak közvetett módon mindig nagyon erős hatása van az egész társadalomra.
Az, hogy az elmúlt több mint egy évtizedeben az egyetemisták politikai értékrendje kis mértékben balra tolódott, jelentheti, hogy kudarcot vallott az a fajta ideológiai nevelés, amivel a Fidesz az iskolákban próbálkozik?
Ez volt legfontosabb kérdés, amit föltettünk magunknak, hogy vajon látjuk-e hatását annak, hogy az elmúlt 10-12 évben egy nagyon erős ideológiai rendszerközpontú, felülről irányított politikai szocializáció zajlott Magyarországon. És nem találtuk meg ennek a nyomát. Ha ennek a centralizált ideologikus szocializációnak lennének eredményei, akkor megnövekedett volna a vallásos hallgatók aránya, legalább egy minimális mértékben, hiszen évről évre növekszik az egyházi középiskolába járó fiatalok aránya. Ehhez képest az önmagukat egyháziasan vallásosnak tartó egyetemisták aránya nulla százalékkal növekedett, ugyanakkor az ateistáké sem nőtt. Vagyis pontosan ugyanaz a helyzet, mint 2019-ben. Azt sem látjuk, hogy jobboldalibbak, konzervatívabbak vagy radikálisabbak lennének, ezen a téren sincsen változás. Sőt, az értékstruktúrájukra sem volt hatással az ideológiai nevelés, toleránsabbak, befogadóbbak lettek, kevésbé fogadják el például a konzervatív női-férfi szerepfelfogást és a tekintélyelvűséghez közelítő nézeteket. Roppant megengedőek az azonos neműek házasságával kapcsolatosan, amit 72 százalékuk támogat. Márpedig a jelenlegi kormányzat számára ez egy kulcskérdés. Nem látszik, hogy az a kormányzati felfogás, amelyik megpróbálja a homoszexualitást összemosni például a pedofíliával, megjelent volna a fiatalok körében. Számukra már nem kérdés, hogy összeházasodhat két azonos nemű ember.
Nem szívesen, de inkább külföldön tervezik karrierjüket a frissen felvett egyetemisták – Videó!Jellemző kritika a fiatalokkal kapcsolatban, hogy nem érdekli őket a politika. Igaz ez a mai egyetemistákra?
Már a 2020-as nagy mintás ifjúságkutatás, illetve a 2019-es Aktív Fiatalok kutatásunk is azt mutatta, hogy ez nem igaz. Nagyon is erősen és gyorsan reagálnak a nagy politikai turbulenciákra, ezért is fogalmaztuk meg velük kapcsolatban a racionális lázadás kifejezést. Ez azt jelenti, hogy a XXI. század fiataljai nem csak úgy általában lázadnak, hanem mindig konkrét ügyekre fókuszálva. Amikor eltűnik maga az ügy, vagy azt érzik, hogy ez a dolog már nem kizárólag róluk szól, akkor elhalkulnak. De ez nem azt jelenti, hogy egy következő esemény során ne lennének ugyanolyan aktívak. Ezt az aktivizmust jelzi, hogy a legutóbbi kutatásban igen jelentősen megnövekedett a politikai részvétel aránya. Az egyetemi réteg nem a leggazdagabb fiatalokból áll, elsősorban középosztálybeliek, mégis 2019-hez képest majdnem megduplázódott azon hallgatóknak az aránya is, akik tudatosan, anyagilag támogatnak szervezeteket, médiumokat, esetleg pártokat. Ez a fajta polgári mentalitás szerintem nagyon fontos hosszú távon, mert azt jelzi, hogy ezek a fiatalok elkezdtek önmagukért és a környezetükért felelősséget vállalni.
De hogy viszonyulnak a pártokhoz? A korábbi kutatásoknál az látszott, hogy nagyobb részüket kifejezetten taszítja a pártpolitika.
2015 óta fokozatosan és lineárisan csökken azok aránya, akik részt vesznek bármilyen kampányban vagy párt munkájában. Vagyis tudatosan kivonulnak a pártpolitizálásból elsősorban azért, mert azok a pártok, amelyeket támogattak, sohasem tudtak igazi sikereket elérni, és ezért nagyon gyorsan kiábrándultak.
Megkérdezték az egyetemistákat, Magyarországot inkább diktatúrának, mint demokráciának tartjákAz idei adatfelvétel Magyar Péter megjelenése előtt zajlott. Elképzelhető, hogy ma már egészen más eredmények jönnének ki ebben a tekintetben?
Az adatfelvétel március 15-e előtt zajlott, hogy a kampányidőszak ne torzítsa a kutatási adatokat, de akkor még természetesen nem voltunk tisztában azzal, hogy milyen politikai események jönnek. Így a kutatásban valóban nincsen benne a Tisza Párt, viszont azt kiválóan megmutatja, hogy milyen mezőre lépett be Magyar Péter, és miért tudott gyorsan ilyen sikereket elérni. Látszik, hogy van egy nagy fokú elégedetlenség és kiábrándultság, és az egyetemista ifjúságnak ezt a bizonytalan rétegét szerintem nagyon nagy arányban találta el a Tisza Párt, amely most egy komoly bizalmi tőkét kapott tőlük. De a Jobbik, az LMP, az Együtt, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt példája azt mutatja, hogy ez a türelem, elfogadás és bizalom egyre rövidebb ideig tart. Egyre szűkebb az az időablak, ami alatt az adott pártnak bizonyítania kell, hogy megfelel a fiatalok elvárásainak. A XXI. század fiataljai roppant sikerorientáltak, kézzel fogható eredmények kellenek nekik. Ha ezt a Tisza Párt nem tudja viszonylag gyorsan felmutatni, ő is úgy fog járni, mint a fent említett pártok: gyors felemelkedés után gyorsan lesüllyed majd a népszerűségük ebben a rétegben.
Melyek azok az értékek, amelyek valójában fontosak számukra, amivel meg lehet nyerni a bizalmukat?
A legfontosabb megállapításunk az, hogy az egyetemisták abszolút demokráciapártiak, ez egy fontos érték számukra. Az elégedetlenségük részben abból fakad, hogy úgy gondolják, ahogy Magyarországon mennek a dolgok, az nem egy rendesen működő demokrácia. Ha egy diktatúra-demokrácia skálán kell elhelyezniük az országot, akkor valahová középtájra teszik. Ugyanakkor van egy olyan hallgatói réteg, amelynek körében a tekintélyelvűség elfogadása sokkal magasabb, ők szeretnének egy erős vezetőt, és tovább szigorítanák a migrációs politikát. Körükben népszerű a Mi Hazánk és a Fidesz. És van egy kifejezetten toleráns, nagyon befogadó egyetemista réteg. Eközött a két szélsőség között helyezkedik el valahol középen az egyetemisták túlnyomó többsége, akik bizonyos politikai szituációkra időnként így, időnként meg úgy válaszolnak, tehát befolyásolja őket a közéleti történések aktuális állása.
A Fidesz támogatottsága hogyan változott a körükben?
A Fidesz a 2011-től 2019-ig zajló kutatásainkban stabil, 12-13 százalékos támogatottsággal bírt a teljes egyetemista népességben, most először fordult elő, hogy a tíz százalék alá csökkent. Ez egy nagyon alacsony érték, de ne felejtsük el, hogy a kutatás február 22. és március 12. között készült, amikor még erős volt a kegyelmi botrány hatása. Ugyanakkor a szokásosnak mondható 12-13 százalék a teljes népességhez képest nagyon alacsony arány, ami azt jelenti, hogy a Fidesz életkori szempontból korlátos támogatottsággal rendelkezik, vagyis hosszú távon utánpótlás problémáik lehetnek.
Utánpótlás problémái mindenkinek lesznek, ha igaz az adat, miszerint az egyetemisták 45 százaléka fontolgatja a tartós külföldi munkavállalást.
A külföldön letelepedni szándékozók magas aránya világos lenyomata annak, hogy milyen rossz a fiatalok általános közérzete. Soha még ilyen magas értéket nem mértünk 2011 óta, és emögött elsősorban anyagi okok állnak. Úgy érzik, nincsenek megbecsülve, nincs helyük a társadalomban, nem kapnak elég kapaszkodót. Nem látják az esélyt a kitörésre, a karrierépítésre. Emellett egy nyolc-tíz százalékos réteg azt mondja, hogy politikai okok miatt szeretne külföldön élni. A kivándorlási szándék különösen magas az orvostanhallgatók, és bizonyos társadalomtudományi vagy gazdaságtudományi területen tanulók körében. Nemzetgazdasági és nemzetstratégiai szempontból drámai a helyzet, ha ezeknek a fiataloknak a nagy része valóban elvándorol. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az egyébként is rendkívül szelektív felsőoktatásból már nem csak a nyolc általánost vagy szakmunkásképzőt végzett szülők gyerekei hiányoznak, de az elit gimnáziumba járó elit fiatalok sem jelennek meg a magyar egyetemeken, ők eleve külföldön kezdik meg a tanulmányaikat.
Névjegy
Szabó Andrea szociológus, politológus, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója. Fő kutatási területei az ifjúság politikai részvétele, a politikai szocializáció, a választói magatartás, és a társadalmi integrációs folyamatok.
