A zöldtető hűtő hatása miatt kevesebb légkondicionálóra van szükség, az energiafelhasználás jóval hatékonyabb, és a hirtelen lezúduló csapadék elvezetését is megoldja, ráadásul tisztítja a nagyvárosok levegőjét. A sydney-i műszaki egyetem tavalyi tanulmánya rávilágít, hogy a napelemek és zöldtetők okos kombinációjával nemcsak a biodiverzitás és a napenergia-felhasználás nő, hanem majdnem 8 fokkal lesz hűvösebb az épületek belsejében. Egy idei januári kutatás szerint ha vulkáni hamut adnak a talajhoz, még jobb eredményeket lehet elérni, ugyanis ez az anyag távol tartja a gyomokat, javítja a vízelvezetést, és ellenáll a szélsőséges időjárásnak.
2023-ban az észak-amerikai zöldtetőépítési szektor több mint 45 százalékkal nőtt, 1215 projekttel. Chicagóban, amely már most is több zöldtető található, mint más egyesült államokbeli városokban, tavaly körülbelül 56 ezer négyzetméter új zöldtetőt létesítettek, és 600 projektet terveztek, így a teljes terület körülbelül 650 ezer négyzetméter lesz. Tízmilliárd dolláros befektetésről beszélnek Észak-Amerikában, ami kétszáz ezer új munkahelyet biztosít, és több tízmillió négyzetméter zöld felületet hoz létre.
Európa három évtizedes kutatási és termékfejlesztési múlttal büszkélkedhet a zöldtető-iparban, a legtöbb ilyen irányú kutatást Németország, Svájc és Skandinávia végezte. Több európai településen, köztük Stuttgartban és Koppenhágában már megkezdték a törvényi szabályozás kialakítását, hogy az új építési projektnél kötelező legyen zöldtető létrehozása. A svájci Bázel kantonban 2002 óta kötelező a lapostetők felét zöldtetőként építeni. Németországban kétszáz millió négyzetméternyi zöldtető létezik. Franciaország 2015-től a kereskedelmi területeken megvalósuló épületekre kötelezővé tette a zöldtetőt vagy a napelemet. Egy koppenhágai hotel tetejének háromezer négyzetmétere van lefedve zölddel, ami nemcsak esztétikus, hanem rengeteg esővíz felhasználását is lehetővé teszi. A zöldtető haszna megkérdőjelezhetetlen. A következő évtizedek kérdése, hogy az emberek mennyire képesek ezt az építészeti megoldást alkalmazni. Az ökotudatos turizmus segíthet ezen környezetvédő megoldás elterjedésében.
Ingyenes tájékoztató füzetek
A budapest.hu-ról ingyenesen letölthetőek a zöld infrastruktúra füzetek, amelyek ismeretterjesztő céllal, gyakorlati tippekkel próbálnak kedvet csinálni mindenkinek a zöldtetőhöz, amely kis segítséggel akár fészerre, sufnira vagy garázstetőre is építhető. Míg a légkondicionálók hőcserélők, tehát kifelé meleget ontanak, a zöldtető kívül-belül hűt, és egészségesebb környezetet biztosít, megköti a szálló port, a szén-dioxidot, védi a vízszigetelést, ráadásul zajcsökkentő és ingatlanérték-növelő hatása is van.
„Ez a szofisztikált technológia az építészet és kertészet szerelemgyereke, Németországból indult az 1960-70-es években” – magyarázza Dezsényi Péter kertészmérnök, parképítő és zöldtetőépítő, a Zöldtető- és Zöldfal-Építők Országos Szövetségének elnöke. A zöldtetőknek két fő típusa van: a klasszikus tetőkert és az extenzív zöldtető. Az előbbi a látványosabb, amikor egy födémre, teraszra, mélygarázsra kert épül, klasszikus kerti, parki funkcióval, fákkal, cserjékkel, évelőkkel, gyeppel, akár patakkal, szökőkúttal, játszótérrel, futópályával, szinte bármivel, amit a födém, a pénztárca és a képzelet elbír. A világ zöldtetőinek csupán tíz százaléka ilyen, itthon például a Néprajzi Múzeum vagy a Westend bevásárlóközpont teteje ismert. Az extenzív zöldtetők vékonyak, könnyűek és olcsóbbak, a szigetelés fölötti rész vastagsága csupán 10-15 cm, amelyre szárazságtűrő növényzet kerül. Ezek alkotnak egy ökológiai védőréteget, a növények pedig önellátóvá válnak, amikor elérik a teljes kifejlettségüket. Az extenzív zöldtetőre láthatunk remek példát Budapesten, az Örs vezér téri IKEA tetején.
A zöldtető egyik pozitív eredménye a hőcsillapítás, az alatta lévő épületrészekben több fokkal hűvösebb van, sokkal kevesebb klímaberendezést kell használni. A másik a csapadékvíz-gazdálkodás: a zöldtető megtartja a vizet, amit a növényzet visszapárologtat, így tehermentesíti a csatornahálózatot, és átmeneti csapadékvíz-tárolóként is használható. Száraz időszakban a növények a vizet visszapárolgatva hűti a városokat. A zöldtetőkről éppen könyvet író Dezsényi Péter szerint a tervezői, kivitelezői szaktudás és a gyártás is megoldott itthon, megvannak a hazai szakemberek. Már „csak” a zöldtetők telepítését segítő pályázatokra, támogatási rendszerek létrehozására lenne szükség. A világon rengeteg helyen kötelező már zöldtetőket építeni, komoly támogatási rendszereket működtetnek a szomszédos országokban is, ehhez képest hazánk eléggé le van maradva. Egy kavicsolt lapostetőhöz képest az extenzív zöldtető négyzetméterenként nagyjából 10-15 ezer forinttal drágább, de a befektetés megtérül, hogy mennyi idő alatt, az nagyon sok mindentől függ, de átlagosan 7-10 évbe telik.
