- Tovább keverik az olajat, az ukrán korlátozás valószínűleg nem okozott érdemi fennakadást a Magyarországra irányuló szállításokban

Továbbra se látni tisztán, Ukrajna két hete korlátozta-e a területén keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló, orosz vezetékes olajszállításokat, ha igen, milyen mértékben, most mennyi olajat kapunk a keleti Barátság nevű, illetve a horvátországi Krk-szigeti kikötőt a két ország finomítóival összekötő, az Adriáról elnevezett csövön, a Mol miként alakította át orosz szerződésrendszerét, illetve ha a helyzet áthidalásához be kell vetni hazai nyersanyag-tartalékokat, akkor azok meddig tartanak ki és most mit tesznek a helyzet rendezésére. A Mol továbbra is hallgat, a kormányzati nyilatkozatok ellentmondásosak.

Ami szinte bizonyos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június végi rendelete szerint az orosz Lukoiltól vásárolt olajszállítmányokat Magyarország és Szlovákia felé nem engedik át a Barátság ottani szakaszán. A lépést az orosz cég háborús kapcsolataival indokolták. Ugyanakkor a szállításokra rálátó források a forgalomban azóta se látnak érdemi megingást. A zavarkeltést nagyban segíti a nyílt adatbázis hiánya.

Ebből sokan arra következtettek, hogy ilyen szállítások vagy eleve nem léteztek – mivel az adagok egy ideje már az orosz-ukrán belépőponton kerülnek át a Mol tulajdonába -, vagy a Mol és a Lukoil a szerződött mennyiséget más orosz hátterű szállítóra írták át, amit így Ukrajna  csak átenged a területén. Szakértők a Mol által a Lukoilnál lekötött mennyiséget magyar és szlovák irányban is évi 2-2 millió tonnára becsülik. Ez a hazai nyersolajbehozatal körülbelül harmada. Leginkább tehát az valószínűsíthető, hogy az ukrán lépés nem okozott érdemi fennakadást.

Mindazonáltal a magyar kormány az ügyben változatlanul harcias. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: amíg Ukrajna nem oldja fel a Lukoilra vonatkozó korlátozást, Magyarország blokkolja Ukrajna Európai Békekereten keresztül elhatározott, 6,5 milliárd eurós uniós támogatásának kifizetését.

Pánikra egyelőre semmi ok, mert a hazai tartalékok szintje magas, de ha a probléma szeptemberig nem oldódik meg, akár üzemanyaghiány is bekövetkezhet – emelte át az ügyet a tények világából a politikáéba a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője emlékeztetett, hogy Ukrajna az áram (helyesen: a behozataluk) több mint 40 százalékát, valamint dízel- és földgázimportja tizedét irányunkból kapja. Magyarország nem akarja „viszontzsarolni” Ukrajnát, de ha az Uniótól kért közvetítés nem vezet eredményre, más lépéseket is meg kell fontolni - fogalmazott. Ukrajna békepártisága miatt zsarolja Magyarországot, pedig a Lukoil semmilyen tiltólistán nem szerepel – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország nem tud „egyik pillanatról a másikra” oroszról más olajra átállni. (Megjegyzendő: e pillanat hosszát jól jellemzi, hogy az Adria vezeték 1978 óta létezik.)

Ukrajna a lépéssel megsértette az uniós társulási megállapodást, mely megtiltja a területén keresztül vezető energiaszállítmányok korlátozását – hangsúlyozta a tájékoztatón Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter. A tárcavezető tisztázta, hogy a döntésre a Bizottság konzultációs kezdeményezése után három nap áll rendelkezésre. 

Valdis Dombrovskis alelnök időt kért a helyzet felmérésére, amit 11 tag támogatott, illetve egy állam sem állt Szlovákia és Magyarország mellé – írta a Financial Times. A lap idézi Lantos Csaba energiaügyi miniszter tusnádfürdői szavait is, miszerint a Mol más orosz termelőktől, illetve az Adria vezetéken más államoktól, pótolta a kieső mennyiséget.

 – vélekedett az ügy kapcsán lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. A cseh finomító lengyel tulajdonosa így az orosz, állami Rosznyefttyel meglévő, jövőre lejáró szerződésüket már nem hosszabbítja meg, az ellátást a trieszti kikötő felől, Ausztrián át pótolva. A Mol ígéretei, illetve az uniós elvárások nyomán a pozsonyi finomító nyugatiolaj-feldolgozóképessége a korábbi 5 százalékról mostanáig 40 százalékra nőhetett. Ezt az Adrián keresztüli beszerzések is alátámasztják. Becslései szerint a Mol és a magyar kormány által sokat bírált horvát olajszállítási díjak nem különösebben kirívók és a két finomító teljes ellátásához szükséges bővítés se igényelne sok időt.

A Mol és a magyar kabinet ugyanis egyaránt úgy véli, hogy az orosz olaj beszerzése és feldolgozása a többi lehetőségnél jóval olcsóbb, így messze ezen érhető el a legnagyobb haszon. (E profit 95 százalékát ráadásul a kormány extraadóként elvonja a cégtől.) A keleti ellátás bizonytalanságai, illetve az orosz beszerzés miatt a nyugati államokkal várható konfliktusok fokozódó kockázatai miatt ugyanakkor e többletnyereség már árnyalható - hangsúlyozta a szakértő. Bár már a Dunai Finomítónál is megindultak a nyugati olaj feldolgozási arányát növelő, részben a pozsonyi egységgel közös beruházások, az orosz ellátás nem várt megszűnése a finomítók termelését jelentősen visszavetné, ami üzemanyagáremeléshez, illetve - a kormány ellenlépései függvényében - a Mol további nyereségcsökkenéséhez vezetne. Pletser Tamás egyszersmind emlékeztetett az orosz olajjal szembeni kereskedelmi korlátozások hatástalanságát bizonyító, nemzetközi elemzésekre.