;

Orbán Viktor;Tusványos;Donald Trump;békemisszió;

- Orbán Viktor Donald Trumpra bízná az orosz-ukrán békét, de kiderült, hogy a volt amerikai elnök teljesen mást gondol róla

Donald Trump  béketerve köszönőviszonyban sincs azzal, amit a magyar kormányfő képvisel. Nem igaz, hogy ha újraválasztják, akkor Donald Trump amerikai elnökként megvonja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, az sem, hogy ukrán területeket engedne át Oroszországnak, és az sem, közvetlenül Vlagyimir Putyinnal tárgyalna.

Orbán Viktor és környezete a két és fél éve zajló Ukrajna ellen indított háború kapcsán kezdettől azt hangoztatta, hogy ha Donald Trump, nem pedig a demokrata párti Joe Biden lenne az amerikai elnök, akkor Vlagyimir Putyin nem is adott volna parancsot Ukrajna lerohanására vagy ha mégis, akkor a konfliktust a republikánus amerikai politikus rövidre tudta volna zárni. Az európai parlamenti választási kampányban, majd az azt követő frakciókeresési-alakítási hevületben pedig mindvégig a „háborúpárti” brüsszeli „baloldali összefogás” ellentéteként mutatták be Trumpot, mint a béke legnagyobb letéteményesét. A magyar miniszterelnök egyáltalán nem titkolja, hogy Trump elnökválasztási győzelmében reménykedik, saját és az által gründolt EP-frakció, a Patrióták Európáért pozícióinak erősítése mellett azt várják Trump elnökségétől, hogy visszavonja Ukrajna amerikai támogatását amivel tárgyalóasztalhoz kényszeríti Kijevet. A most zajló tusványosi szabadegyetem programjában is kiemelt téma a háború és béke, az úgynevezett „békemisszió” kérdése és minden bizonnyal felbukkan Orbán Viktor mai helyszíni beszédében is.

Maga Trump 2022. február 24-e óta tartó orosz-ukrán háború kapcsán nem gyakran szólalt meg, lényegi dolgot nem is mondott. Legemlékezetesebb nyilatkozata ebben a kérdésben az volt, hogy ő egyszerűen lebombázta volna Moszkvát. Hogy ezek után minek köszönhetően jelent meg a béke apostolaként az orbáni retorikában, nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy július eleji találkozásukkor, a „békemisszió” negyedik állomásán mit mondott terveiről a magyar kormányfőnek, aki csak annyit hozott erről a találkozóról nyilvánosságra saját Facebook-oldalán: „A nap jó híre: ő meg fogja oldani!”.

Trump kampánya is kerüli az ukrajnai háború kérdését, minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen az amerikai választókban eléggé mélyek az Oroszországgal szembeni fenntartások, félelmek. Tegnap viszont nyilvánosságra került a trumpi béketeremtési elképzelés, és nem valami kiszivárogtatás révén. A tekintélyes amerikai lapban, a The Wall Street Journalben  jelent meg az az írás, amelyet Mike Pompeo, Trump korábbi külügyminisztere és mindmáig szövetségese, valamint David Urban, Trump kampánytanácsadója jegyez és a republikánus elnökjelölt lehetséges béketervét vázolja. Mivel Trump nem tiltakozott a cikkben foglaltak ellen, a szerzők pedig közeli szövetségesei, feltehetően nem légből kapott állításokról van szó.

Ez a terv azonban homlokegyenest ellentéte annak, amit Orbán Viktor képvisel és remél az újrázni készülő amerikai elnökjelölt győzelmétől. Az írás azzal indít, hogy cáfolja azokat a szakértői állításokat, miszerint ha újraválasztják, akkor Trump elnökként megvonja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, ukrán területeket enged át Oroszországnak, és közvetlenül Vlagyimir Putyinnal tárgyalna, hogy szégyenletes „békét” kényszerítsen az országra. „Nincs bizonyíték arra, hogy egy ilyen kapituláció része lenne Trump politikájának, miközben sok bizonyíték szól ennek ellenkezőjéről.

Trump volt az, aki 2017-ben feloldotta az Obama-kormányzat által Ukrajnával szemben elrendelt fegyverembargót, és Javelin rakétákkal látta el Ukrajnát, amelyek segítettek megmenteni az országot az orosz invázió első napjaiban.

Nemrégiben Donald Trump politikai fedezetet nyújtott Mike Johnson képviselőházi elnöknek, amikor további katonai segélyek jóváhagyása érdekében manőverezett”. Az írás kiemeli: nem ismernék el az Oroszország által megszállt ukrán területek annexióját.

A Pompeo-Urban szerzőpáros alapállása szerint Joe Biden gyengesége miatt tart még mindig a háború, Donald Trump  viszont „erőből” állíthatja helyre a békét.

Vagyis ez a koncepció egyáltalán nem a tűzszünetről és a béketárgyalásokról szól, hanem Ukrajna fegyveres győzelmét tekinti a béke alapfeltételének.

 Legfőbb pontjai szerint Ukrajna felfegyverzésének fokozására van szükség, ennek érdekében az Egyesült Államoknak fel kell oldania az Ukrajnának történő fegyvereladások korlátozását. „Szüntessünk meg minden korlátozást arra vonatkozóan, hogy Ukrajna milyen típusú fegyvereket szerezhet be és használhat. Ez helyreállítja az erőviszonyokat, és Putyin rá fog jönni, hogy a háborúnak véget kell vetni. Növekvő költségekkel kell szembenéznie, és esélye sem lesz a győzelemre” – olvasható a cikkben.

A szerzők szerint Ukrajnának segíteni kell, mert az újjáéleszti az amerikai védelmi ipari bázist Alabamában, Pennsylvaniában és Virginiában.

Egészen meglepő javaslatok is felbukkannak. Például egy 500 milliárd dolláros „hitelprogram” létrehozása Ukrajna számára, vagy mielőbbi NATO-csatlakozás, hogy minden európai szövetséges vállalja a kelet-európai ország védelmét. A NATO-nak pedig létre kellene hoznia egy 100 milliárd dolláros alapot Ukrajna felfegyverzésére, amelyben az USA részesedése 20 százalékra korlátozódna, „ahogyan az más közös szövetségi költségvetések esetében is történik”.

A Fidesz-szavazók számára Orbán Viktor és Donald Trump jelenti a béke zálogát

Ezzel egyidőben az EU-nak gyorsan fel kellene vennie Ukrajnát, és segítenie kellene modernizálásában és gazdaságának fejlesztésében – állítja Donald Trump volt külügyminisztere.

Ukrajna újjáépítését „nem az amerikai adófizetők pénzéből”, hanem az orosz központi bank befagyasztott tartalékaiból származó jóvátételekből építik újjá. (Az EU csak ezen vagyon kamatait használja Ukrajna megsegítésére, de ezt is ellenzi az Orbán-kormány).

A Pompeo által tolmácsolt trumpi vízió szerint szigorúbb szankciókat kell kivetni az orosz bankok és az orosz olaj ellen, a NATO-tagországok védelmi kiadásait pedig kötelezően 3 százalékra kell emelni. Ezek a lépések helyzetbe hoznák Trumpot, hogy megszabja az alku feltételeit és ezáltal a háború azonnal véget érne, 

Ukrajna pedig jelentős védelmi erőket építene ki, hogy Oroszország soha többé ne támadhasson. A szankciókat fokozatosan oldaná fel a Nyugat, „ha Oroszország engedelmeskedik”, teljes mértékben akkor szűnnének meg, amint Ukrajna mind a NATO, mind az EU tagja lesz.

Hogy ezek után elég furcsán hatna, ha a mai tusványosi Orbán-beszédben továbbra is békeangyalként, a brüsszeli háborúpárti vezetés ellentéteként jelenne meg Donald Trump. Bár erre jó esély van a táborban feltűnő Trump-Orbán párost békekövetként reklámozó pólók láttán. A hallgatóság zöme pedig úgysem olvassa a The Wall Street Journalt.

Ezt a volt amerikai elnök és felesége telefonon közölte a jelenlegi alelnökkel.