;

Magyarország;ellátás;építkezés;otthon;fogyatékkal élők;

Az összefogásban ott van a 64 éves Schilling Magdolna, aki 41 éves fiát gondozza. Ő is megelégelte, hogy hiába várnak az államra

- Elegük lett, hogy az Orbán-kormány nem biztosít megfelelő ellátást, maguk építtetnek otthont a fogyatékkal élő gyerekeiknek

Az előkészítő munka megkezdődött, adományokból húznák fel az épületet arra a telekre, amelyet várhatóan használatba kapnak a fővárosi önkormányzattól.

Miközben a soros EU-elnökség keretében a magyar kormány Brüsszelben a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásáról értekezik, itthon nagy lépésre szánták el magukat azok a 60-80 éves fővárosi szülők, akik éveken át eredménytelenül könyörögtek, harcoltak, pereskedtek azért, hogy fogyatékkal élő gyerekeik megfelelő állami ellátást kapjanak. Többen összefogva úgy döntöttek: ha az állam nem biztosít olyan otthont, ahol elfogadható körülmények között élhetnek gyerekeik, akkor ők építtetnek egyet. Az előkészítő munka megkezdődött, adományokból húznák fel az épületet arra a telekre, amit várhatóan használatba kapnak a fővárosi önkormányzattól.

Az érintett szülők egyike a 64 éves Schilling Magdolna, aki 41 éves fiát gondozza. Ő sem tartotta elfogadhatónak azt, hogy a fővárosi lakhelyüktől 200-300 kilométerre, több száz fős intézményben helyezzék el gyereküket. Azt szerették volna, hogy Budapesten biztosítsanak úgynevezett támogatott lakhatási formát, azaz kis létszámú, családias hangulatú, egyéni igényekhez igazodó otthont. A szülők eltökéltségét csak növelte az: 60-80 évesek, így egyre nehezebben tudják ellátni gyerekeiket, s meg kell oldaniuk, hogy valahol átvegyék majd tőlük a gondozást, ha ők már nem lesznek képesek erre.

A szülők – mint arról már többször írtunk – pert indítottak az ügyben, és másodfokon nyertek, a bíróság kimondta,

az állam sérti a fogyatékossággal élő emberek és az őket otthon gondozó szüleik személyiségi jogait azzal, hogy nincs olyan lakás, amelyben a felnőtt fogyatékos emberek támogatással élhetnének.

 Az ítéletbe azonban a Belügyminisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság sem nyugodott bele, ezért a Kúriára került az ügy, amely végül úgy döntött: az államnak törvényi szintű szabályozási kötelezettsége van, de csak a gazdasági teljesítőképesség határain belül. Mint azt Schilling Magdolna elmondta, a per után egyetlen felajánlást kaptak az államtól, de az nem támogatott lakhatási forma volt és nem Budapesten. Jobb ajánlatot pedig aligha kapnak, hiszen korábban arról tájékoztatták őket: „Tájékoztatom, hogy állami fenntartásban működő támogatott lakhatási szolgáltatás a fővárosban jelenleg még nem áll rendelkezésre, és lakóotthon sem működik.” Továbbá közölték velük azt is: „2036-tól talán elkészülnek a vágyott lakóotthonok.”

Mindezek miatt döntöttek úgy a korábban együtt pereskedő szülők: az állam helyett megpróbálják maguk létrehozni a hiányzó fővárosi otthont, hogy gyerekeik méltó helyen élhessenek, amikor ők már nem tudják őket ellátni. Mindannyian a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány tagjai, ezen a szervezeten keresztül próbálnak pénzhez jutni.

Simonics Benjamin projektmenedzser lapunknak elmondta: Zugló és Rákospalota határán van egy fővárosi tulajdonban lévő telek, amelyet tartós használatba kíván adni nekik Budapest egy telekrendezési folyamatot követően. A Fővárosi Szolidaritási Alaptól pályázatok útján pénzt kaptak, ami fedezi a telekrendezést és a tervek elkészítését. Egy mérnöki iroda már elkészítette a koncepciót és kész a látványterv is. Hamarosan az építkezés részletes költségvetése is a kezükben lesz,

körülbelül 300 millió forintos kiadással számolnak. 

Vállalkozók is segítenek, van, aki az építőanyagot, egy másik a nyílászárókat ajánlotta fel. Napelemes kapcsolatunk is van – mondta a projektmenedzser, aki kitért arra is, hogy ősztől nemzetközi kampányt indítanak támogatásokért. Ebben segíthet nekik – tette hozzá –, hogy egy televíziós csatorna dokumentumfilmet készített róluk, s azt több európai fesztiválon is bemutatják majd, így széles körben megismerhetik helyzetüket, és reményeik szerint ez az ismertség támogatásra váltható. Bíznak egy másik projektben is: a MagnetBank Közösségi Adományozási Programjából a társadalmi ismertség növelésére és kommunikációs kampányra nyert pénzt az alapítvány, s ezt arra fordítják, hogy bemutassák a halmozottan fogyatékkal élő emberek és családjaik életét, illetve a támogatott lakhatást.

A szülők egyelőre az otthon felépítésére koncentrálnak, de hamarosan napirendre kerül az a kérdés is, miként fogják megszervezni, miből fogják fizetni az ott élők ellátását. Az ellátási forma nagyon költségigényes, az ott dolgozók kiválasztását, a pénzügyi fenntarthatóságot a kivitelezés megkezdésével párhuzamban szükséges elkezdeni, ez is a közeljövő feladata – tette hozzá a projektmenedzser.

Titkos adatok

Korábban kérdeztük a Belügyminisztériumot, hány olyan támogatott lakhatási férőhely van az országban, ahol kifejezetten halmozottan sérült, állandó ápolást és gondozást, felügyeletet igénylő felnőttek élnek. A válaszból annyi derült ki, hogy több mint 4400 pszichiátriai beteget, fogyatékos személyt, szenvedélybeteget helyezett el az állam kisebb lakásokban, házakban, és további több, mint 600 férőhellyel bővül a hálózat. Arra a kérdésre, hogy hány olyan támogatott lakhatási férőhely van, ahol kifejezetten halmozottan sérült, állandó ápolást és gondozást, felügyeletet igénylő felnőttek élnek, nem kaptunk választ. És kiderült az is: nincs felmérés arról, hány család ápol otthon halmozottan sérült családtagot.

Nyomatékosította, hogy nem fogja feladni.