;

Egyesült Államok;Joe Biden;igazságügyi reform;amerikai legfelsőbb bíróság;

Az elmúlt két év ellentmondásos döntései nyomán csökkent a Legfelsőbb Bíróságba vetett bizalom az USA-ban

- Biden a lehetetlennel próbálkozik

Mióta bejelentette visszalépését az elnökjelöltségtől, Joe Biden már hivatalosan a béna kacsa állapotában kormányoz. 

A hátralévő hat hónapos hivatali idejét így a jövőre vonatkozó útmutatáson kívül arra fordíthatja, hogy elvégezze az utolsó simításokat politikai örökségén.

Hétfőn Biden a texasi Austinban lévő Lyndon B. Johnson Libraryben mondott beszédet. A leköszönő elnök alkotmánymódosítási javaslattal állt elő válaszul a Legfelsőbb Bíróság július 1-i elnöki immunitást kimondó ítéletére válaszul. „Ez az nemzet arra az alapelvre épült, hogy Amerikában nincsenek királyok és a törvény előtt mindannyian egyenlőek vagyunk” – fogalmazott. Az elnök a bírói testület választási és etikai szabályaira vonatkozóan is reformtervvel szolgált. Javaslata szerint egy bíró mandátuma legfeljebb 18 évre szólhatna és minden második évben új bírót választanának a testületbe. Ez elejét venné annak a törekvésnek, hogy egy elnök évtizedekre a saját világnézetét képviselő bírákkal töltse fel a testületet.

A jelenleg nyolc társbíróból és egy főbíróból álló testület mandátuma élethosszig tart, azaz amíg az elnök által jelölt és a szenátus által megszavazott bíró vissza nem vonul vagy halálával nem szűnik meg a mandátuma, addig kizárólag a kongresszus képviselőháza mozdíthatja el impeachment eljárás keretében.

Donald Trump 2016 és 2020 közötti elnöksége alatt három bírót is kinevezett, amellyel 6-3 arányú konzervatív többséget hozott létre a testületben. Így történhetett, hogy a bíróság 2022-ben hatályon kívül helyezte az 1973 óta az abortuszhoz való hozzáférést szövetségi szinten garantáló Roe kontra Wade ítéletet. Ez a döntés láncreakciót indított el az állami szintű jogalkotásban, ahol a keresztény-konzervatív képviselők sorra hozták az abortuszt korlátozó állami, vagy néhány kivétellel egyenesen tiltó törvényeket.

Biden másik javaslata egy a Legfelsőbb Bíróság számára kötelező érvénnyel bírók etikai kódex bevezetése. Ezek alapján a bírók szigorú elszámolással tartoznának a képviselőház felé hivatali idejük alatt kapott ajándékok és más anyagi előnyök tekintetében, illetve politikai véleménynyilvánításuk is alaposabb vizsgálat alá esne. Az anyagi haszonszerzéssel kapcsolatos aggályok Clarence Thomas republikánus bíróval kapcsolatban merültek fel, aki 2019-ben egyebek mellett egy 500.000 dollár értékű trópusi utazáson vett részt Balin egy texasi milliárdos jóvoltából. Nála szerényebbnek bizonyult a Biden által 2022-ben jelölt Ketanji Brown Jackson, aki egy Beyoncé koncertre szóló ajándék jegyet fogadott el az énekesnőtől 4000 dollár értékben. A világnézeti semlegesség pedig Samuel Alito bíró esetében kérdőjeleződött meg, akinek 2021-ben az otthona és vidéki nyaralója előtt ugyanazt a zászlót látták felvonva, amely a Kapitólium januári ostromakor is látható volt a tömegben.

Biden tervei ambiciózusak, de a gyakorlatban kivihetetlenek. Az amerikai alkotmány módosítására a kongresszus két házának kétharmados többsége tehet javaslatot, hatályba lépéséhez pedig az államok háromnegyedének kell ratifikálnia azt.

Az Európai Bizottsághoz fordul.