Leállt a magyar gazdaság növekedése az idei második negyedévben – derül ki a KSH kedden közölt adataiból. A bruttó hazai termék, a GDP értéke ugyanis a második negyedévben nemhogy nőtt volna, hanem 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez eredményéhez mérten. Éves alapon, azaz a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva ugyan 1,5 százalékkal volt magasabb, de a pozitív szám inkább a statisztika sajátosságának, azaz a tavalyi gyenge bázisnak köszönhető. Az adat önmagában kiábrándító, hiszen az elemzők 2,4-2,5 százalékos növekedést vártak éves alapon. A Központi Statisztikai Hivatalnak ez még csak a gyors becslése, mert nem állnak még teljes körűen rendelkezésre a részletes adatok, így csak annyit közöltek, hogy gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanpiac eredményei járultak hozzá. A növekedést viszont fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése - írták. Recesszióról nem beszélhetünk, ugyanis definíció szerint ez akkor következik be ha két egymást követő negyedévben is csökken az előző negyedévhez mért GDP értéke.
Az elmúlt hónapokban érkeztek ugyan biztató jelek a gazdaságból, ám azt látni lehetett, hogy sem a beruházások, sem a lakossági fogyasztás nem nő érdemben, az áfabevételek továbbra is stagnálnak. Ugyancsak zsugorodott a kivitel is, így külpiaci kereslet sem tudott erőt adni magyar gazdaságnak. A kormány és az elemzők is arra számítottak, hogy 2024-ben a gazdaság növekedését az emelkedő reálbéreken keresztül a lakosság, a háztartások fogyasztása húzza majd, ám ez eddig elmaradt. Ugyan a májusi adatok szerint a reálkeresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak, ám a lakosság ezt mégsem tudja, vagy nem hajlandó tömegesen fogyasztásra fordítani: a boltok forgalma az 5. hónapban ugyan már 3,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám ezt megelőzően a mélyponton 13 százalékot meghaladó volt a forgalomcsökkenés, vagyis a várt lakossági keresletrobbanás eddig elmaradt. A mostani előzetes adatok az elemzőket és a kormányt is arra sarkalhatják, hogy az idei GDP-várakozásaikat lejjebb csavarják. Így egyre nő a 2025-ös várható adatok körüli bizonytalanság is, bár a statisztika sajátosságai miatt a gyenge idei növekedés a jövő évi számokat fölfele húzhatják, ha végre beindul a növekedés.
A kormány más mozit néz
Nem igazán sikerült a kormány tagjainak a valósággal való szembenézés, ehhez úgy tűnik még kell egy kis idő. A csökkenő GDP adat láttán Varga Mihály pénzügyminiszter gazdasági növekedésről beszélt Facebook-videójában. A pénzügyminiszter szerint nőtt a lakossági fogyasztás, emellett „sikeresen erősítettük meg az államháztartás egyensúlyát. Az idén 1000 milliárd forinttal javítottuk a költségvetés mozgásterét” – mondta Varga Mihály. Ezzel szemben a tény az, hogy az első félévben az államháztartás hiánya elérte az egész évre engedélyezett összeg 106 százalékát. Varga szerint a nehéz külső körülmények ellenére egyre stabilabbak magyar gazdaság növekedési kilátásai. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felvette a rózsaszín szemüveget, s értékelése szerint a: gyenge második negyedéves adat a külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Nagy Márton abban bízik, hogy idén ősszel – az amerikai elnökválasztás után –már nem „háborús”, hanem „békeköltségvetést” tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni. Egy olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik – tette hozzá a miniszter. Vagyis a kormány arra készül, hogy a 2026-as választások előtt költségvetési eszközökkel mesterséges módon felpörgesse a gazdasági növekedést, úgy mint tette 2021-22-ben, aminek az ára a hatalmas költségvetési hiány és a 20 százalék felett tetőző infláció volt.
Jelentős negatív meglepetésként értékelte az adatokat Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési igazgatója, aki negyedéves alapon 0,5 százalékos növekedés várt, s ezzel szemben lett az előzetes adat 0,2 százalékos visszaesés. A szakértő szerint a várakozástól elmaradó második negyedéves adat után az idei évben egyre valószínűtlenebbnek tűnik a 2,5 százalékot meghaladó éves növekedés elérése, a GDP bővülés várhatóan valahol 2 százalék környékén alakulhat. A 2025-ös évet azonban továbbra is ennél lényegesen magasabb, 4 százalék körüli növekedés jellemezheti – tette hozzá Árokszállási Zoltán. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az első negyedéves emelkedés (+ 0,7 százalék) után váratlan volt a második negyed visszaesése. A masszív negatív meglepetést hozó második negyedéves adatok ellenére, az év egészére tekintve eddig pesszimistának számító 2 százalékos növekedési előrejelzésük összhangban lehet a folyamatok általános alakulásával – összegezte a Erste elemzője.
Ennél egy fokkal pesszimistább Virovácz Péter, az ING szakértője, aki a második negyedévi adatok láttán 1,5 százalékra vette vissza a bank idei növekedési várakozásait a korábbi 2,2 százalékról. Ez ráadásul csak technikai változás, vagyis az előttünk álló negyedévekre vonatkozó gazdasági előrejelzésen nem változtattak. Ebből az is egyértelműen látszik, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett, idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében. Számokra lefordítva, mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben – negyedéves bázison – 1,6-1,8 százalékos növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Ehhez aligha vannak meg alapok, erre utal a külpiacok gyengélkedése, de a hazai gazdasági szereplők kivárása is– vélekedett Virovácz.
Gyenge lábakon botorkál egész Európa/ Az eurózóna GDP-je, olyan mint a Szajna vízminősége
Éves alapon 0,6, az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az Európai Unió GDP-je – közölte az Eurostat. Vagyis az uniós gazdaságában a második negyedben is megmaradt a növekedés (+ 0,3 százalék), szemben a magyar 0,2 százalékos visszaeséssel. A magyar gazdaság teljesítménye az eddig beérkezett adatok alapján a harmadik leggyengébb az EU-ban. A lett GDP 1,1, a svéd 0,8 százalékkal csökkent, és a harmadik helyre jött be Magyarország. A leggyorsabb növekedést Írország produkálta 1,1 százalékkal az első negyedhez mérten, ezt követte Litvánia (+0,9 százalék) és Spanyolország (+0,8 százalék). Az elemzők szerint az EU és az eurózóna 0,3-0,3 százalékos növekedési adata jobb a vártnál, és arra utal, hogy beindult a növekedés, de ugyanakkor a lassulás jelei is mutatkoznak, vagyis arra nem érdemes számítani, hogy a magyar ipart és a gazdaságot az uniós kereslet indítaná be. Nagy különbségek vannak az eurózónán belül is: a növekedés motorja a francia ás a spanyol gazdaság, magyar gazdaságnak különösen fontos német GDP mind éves, mind negyedéves alapon 0,1 százalékkal zsugorodott. Az ING Bank vezető közgazdásza, Bert Colijn szerint az eurózóna gazdasága olyan, mint a Szajna vízminősége: egyes napokon jól néz ki, de összességében elég gyenge ahhoz, hogy folyamatosan aggódjunk miatta.
