Az elemzők ugyan számítottak arra, hogy a júniusi 3,7 százalék után júliusban emelkedik az infláció, ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által tegnap közölt adat általános meglepetést keltett. A hivatal szerint ugyanis az áremelkedés éves üteme 4,1 százalékra nőtt. Egy hónap alatt pedig az árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
- Ez fájdalmasra sikeredett
– fogalmazott kommentárjában Miró József, az Erste Bank vezető elemzője.
A mutató eltér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által korábban becsült pályától, ami év végéig 4 százalék alatti inflációt prognosztizált, s csak decemberre számított 4 százalék fölötti értékre. Mint jelezte, ez volt az egyik alapja a júliusi kamatcsökkentésnek. Ráadásul nem is annyira a 4,1 százalékos mérték az aggasztó, hanem az, hogy a mélyebb inflációs folyamokat tükröző maginfláció 4,1-ről 4,7 százalékra futott föl.
A pénzromlás ütemét immár hónapok óta a szolgáltatások árának növekedése fűti. Ez júliusban sem volt másként, hiszen egy hónap alatt 1,1 százalékkal, egy év alatt pedig 9,1 százalékkal drágultak. Ami kellemetlen újdonság, hogy visszatért az élelmiszerek áremelkedése. Ez az, amire az elemzők sem számítottak. A kormány július elejével kivezette a kötelező akciózást, emiatt pedig néhány alapvető élelmiszerért hirtelen jóval többet kellett fizetni mint korábban. Ezzel magyarázható az is, hogy a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt – vagyis 2024 júniusához képest – 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan ugyan 0,6 százalékkal drágultak, de a liszt 38,1, a cukor 13,9, az étolaj 9,0, a tej 6,8, a tojás 4,3, a baromfihús 3,0, a sertéshús 2,5 százalékkal került többe, mint az előző hónapban. Ezek azok a termékkörök, amelyek árait korábban az árstoppal, majd a kötelező akciózással tartotta mesterségesen alacsonyan a kormány. Az elemzők azzal kalkuláltak, hogy a visszafogott lakossági fogyasztás mellett az árak érdemben nem növekednek, erre rácáfoltak rá a kereskedők.
Nem számolnak a betétdíjakkal
Július elsejével élesedett a pet-palackok, üvegek, illetve fémdobozos italok visszaváltási díja, a múlt hónap elejétől minden egyes csomagolóanyagért 50 forintos betétdíjat kell fizetni, amit elvileg a fogyasztók visszaválthatnak. Az 50 forintos díj egy 100 forintos kis palack ásványvíz esetében több mint 50 százalékos többletkiadást jelent, de egy drágább 500-600 forintos üdítő estében is 8 százalékos kiadástöbbletről beszéltethetünk. A KSH úgy döntött, hogy nem veszi figyelembe a betétdíjakat az infláció számításakor – erről még az év elején hozták meg a módszertani döntésüket, amit márciusban jelentettek be. A KSH azzal kalkulál, hogy a díjakat a fogyasztók visszakapják, így az nem növeli a fogyasztói árakat. A véleményt árnyalja, hogy ez csak 100 százalékos visszaváltás mellett igaz.
Az elmúlt két hónap stagnálását követően visszatért az év első négy hónapját jellemző dinamikus emelkedési ütem – mondta Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője is rámutatott arra, hogy január óta nem látott mértékben drágultak az élelmiszerek júliusban. A 0,6 százalékos egyhavi infláció ebben a termékkörben, szerinte is az ársapkák és a kötelező akciózás elengedésének várható következménye volt. Szintén érdemi drágulás volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek esetében, amely az elmúlt hat hónap legmagasabb dinamikája. A várakozásoknak megfelelően az üzemanyagok is markáns drágulást mutattak az előző hónaphoz képest. Itt 3,8 százalékos emelkedést mért a KSH.
A részleteket vizsgálva kifejtette, hogy míg az elmúlt hónapokban elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek kedvező alakulása fékezte az inflációt, addig júliusban itt is jelentős növekedés történt. Az inflációs kép tehát összességében egyértelműen romlott. A következő két hónap ugyan ismét hozhat némi enyhülést, elsősorban a magas tavalyi bázis miatt, továbbra is 4 százalék közelében maradhat a mutató. A következő komolyabb ugrás októbertől várható, amikortól már érdemben 4 százalék felett lehet a drágulás. A jelenlegi inflációs alapfolyamatokat figyelve úgy látja, hogy 2024 decemberére már ismét 5,0-5,5 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája.
