„Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak - köztük Magyarországnak - juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban” – fogalmazott a Népszava kérdésére Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője. Lapunk azután érdeklődött a szervezetnél, hogy a napokban elárulták, az EPPO is nyomoz az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyében. Csakhogy ebből heves vita kerekedett.
Az EPPO korábbi leveléből – melyet a Transparency International Magyarországhoz (TI) juttattak el – még csak annyit tudhattunk meg, hogy a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás miatt vizsgálódnak. Csakhogy erre a Legfőbb Ügyészség azzal reagált: „Továbbra is Magyarországon folyik nyomozás az úgynevezett nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében”, és mivel az EPPO-rendelet pontosan meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, „ebből következően a Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt – mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek – az EPPO nem járhat el”. Ezután Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója azt mondta a Népszavának: az Európai Ügyészségnél vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkednek, hogy mivel az unió központja Brüsszelben van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium.
Vagyis az elkövetés helyének nemcsak Magyarországot, hanem Belgiumot is tekinthetik, így akár ott is vádat emelhetnek, ha kiderül, hogy az ominózust sétányt építő magyar cég nem megfelelően használta fel a forrásokat.
(A lombkoronasétány kivitelezése nettó 60 millió forint uniós forrásból valósult meg, csakhogy később tarra vágták körülötte az erdőt).
Az Európai Ügyészség mostani, lapunknak küldött válasza rövidre zárja a kérdést, vagyis hiába tartja távol az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Ügyészségtől, ez nem gátolja az EPPO-t abban, hogy eljárjanak a hasonló ügyekben, ha uniós pénz érintett. Azt írták: „Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében” – szögezték le.
Azt egyelőre nem tudni, hogy miért beszél el egymás mellett az EPPO és a Legfőbb Ügyészség. A szóvivő ugyanis felhívta a figyelmünket: „A magyar hatóságokkal való együttműködés elősegítése érdekében az EPPO munkamegállapodást írt alá a Legfőbb Ügyészséggel, amely 2021 áprilisában lépett hatályba”. Kérdés persze az is, hogy technikailag miként zajlik majd a lombkoronasétány ügyében vagy más hasonló esetekben az eljárás. Büntetőjogi forrásaink szerint akár az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) vagy az Europolon keresztül is nyomozhatnak Magyarországon. Az OLAF egyébként eddig is számos, EU-s forrásokat és fideszes köröket is érintő korrupciós ügyet derített fel – elég csak az Elios-ügyet említeni –, majd továbbított vádemelési javaslattal a magyar ügyészség felé, ám a Polt Péter vezette vádhatóság végül gyakran nem emelt vádat. A jelek szerint tehát az EPPO mintaügynek szánja a nagy port felvert lombkoronasétány esetét.
