Várhatóan az év legnagyobb tüntetését rendezik meg szombaton Szerbiában. Bár országszerte már hetek óta tiltakoznak az emberek amiatt, hogy a kormány ismét engedélyezné a súlyos természeti károkkal fenyegető lítiumbányászat megindítását a Jadar folyó völgyében, ezúttal azonban a fővárosban, Belgrádban kerül sor minden bizonnyal sokezres megmozdulásra. A szervezők már előre bejelentették, hogy a tüntetés csak az út elejét jelenti, szeptembertől ugyanis további tiltakozó akciókat tartanak.
Szerbia Európa legjelentősebb lítiumellátó államává kíván válni. Egyes állítások szerint évi 10-12 milliárd eurós üzletről van szó: a szerb készletek a kontinens lítiumszükségletének 90 százalékát fedezhetnék. A nyersanyag rendkívül fontossá vált a mobiltelefonok és az elektromos autók elterjedése miatt, a „lelküket” ugyanis a lítiumion-akkumulátor jelenti. A lítium kitermelése azonban igen költséges és maró hatású vegyi anyagok használatát igényli, zöld szervezetek szerint a bányászat biztos, hogy környezetszennyezéssel jár. Ráadásul a bányászat tervezett központja, a Jadar völgye különösen fontos Szerbia ivóvízellátása szempontjából.
Szerbiában 2021 óta rendszeresen tiltakoztak a lítiumbánya megnyitása ellen. A nyersanyagot a Rio Tinto brit-ausztrál cég hozta volna a felszínre a szerb kormánnyal kötött megállapodás értelmében. A tiltakozások hatására azonban 2022 januárjában a kormányzat ideiglenesen befagyasztotta a vállalat engedélyét. Csakhogy a kormányzattól távolról sem független belgrádi alkotmánybíróság nemrég alkotmányellenesnek minősítette a kormány két évvel ezelőtti döntését. Így július közepén Szerbia megállapodást kötött Németországgal és az Európai Bizottsággal arról, hogy az EU fontos lítiumellátójává válik. A döntésnek politikailag súlyos következményei lehetnek, hiszen félő, hogy Berlin ennek fejében elnézőbb lesz Aleksandar Vucic elnök kormányzatának demokráciaellenes intézkedéseivel kapcsolatban. Másfelől pedig Brüsszel a szerb ellenzék Európa-párti részét is magára haragíthatja. Becslések szerint a tervezett évi 58 ezer tonna lítiumtermeléssel a bánya már 2028-ban fedezhetné az európai autóipar várható éves igényének közel egyötödét.
Az utóbbi hetekben már több tucatnyi megmozdulást tartottak Szerbiában. A jelentősebb városok közül először Valjevóban vonultak utcára az emberek, ahol több ezren üzenték meg a kormányzatnak: nem kérnek a lítiumbányából. Időközben napról napra nő azoknak a településeknek a száma, ahol az emberek hangot adnak a lítiumbányászattal kapcsolatos elégedetlenségüknek. A következő napokban megmozdulásokat terveznek Belgrádon kívül Bajina Bastában, Obrenovacban, Krusevacban és Lazarevacban.
A szombati fővárosi tüntetés időpontja szimbolikus. A Szerbiai Környezetvédelmi Szervezetek Szövetsége (SEOS) eredetileg 40 napot adott a kormánynak arra, hogy felfüggessze a bányászat újraindításával kapcsolatos rendelkezését. Egyúttal felszólították a kormányt, fogadjon el egy törvényt a lítium és bór geológiai kutatásának és kitermelésének állandó szerbiai tilalmáról. Az ultimátum éppen augusztus 10-én jár le.
Szerbia lítiumot ad a németek hallgatásáért"A tiltakozás során minden szerbiai állampolgárt képviselni kívánunk. Politikusokat és pártaktivistákat szívesen látunk, de pártjelvények nélkül” – közölte a megmozdulás egyik szervezője, az Ökogárda nevű csoport. Arra is kérték az embereket, hogy csak környezetvédelmi üzeneteket tüntessenek fel transzparenseiken, de kerüljék a pártpolitikai megnyilvánulásokat. A tüntetés részletei egyelőre homályosak, így az sem ismert, kik szólalnak majd fel. Marijana Petkovic, egy a bányászat elleni csoport aktivistája azt közölte, a tiltakozással kapcsolatos programot szombaton hozzák nyilvánosságra.
Mivel az eddigi tüntetéseken a nyári rekkenő hőség ellenére meglepően magas volt a részvétel, ha Belgrádban is sokan csatlakoznak, úgy a kormányzat még komolyabb nyomás alá kerülhet. Darko Glisic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) közberuházásokért felelős minisztere nem zárja ki egy újabb előrehozott parlamenti választás lehetőségét. Az idő előtti voksolás Vucic gyakori politikai fegyvere. Igaz, a tavalyi voksolás után, amelyen az ellenzék választási csalással vádolta a kormányzatot, azt ígérte, hogy most jó ideig nem készülnek újabb választásra. Dubravka Dedovic Handanovic bányászati és energiaügyi miniszter azt állította, tudatosan terjesztenek „dezinformációkat” a környezeti kockázatokkal és a lítiumbányászat hatásaival kapcsolatban. Szerinte a kormányzat garantálja, hogy a bányászat során tartsák meg a legszigorúbb környezeti előírásokat, bár a környezetvédők szerint kizárt, hogy a lítiumot környezetszennyezés nélkül a felszínre lehet hozni.
Szerb tudósok egy csoportja a Nature tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányban megállapította, hogy a környezeti károk kockázata messze meghaladja a nyugat-szerbiai lítiumbányászat előnyeit. Ez az egyetlen ilyen projekt a világon, amelyet lakott és termékeny mezőgazdasági területen terveznek – közölték. Minden bizonnyal elpusztítja Szerbia mindössze három vízgyűjtő területének egyikét, olvasható a dokumentumban.
A kormány azt a lehetőséget is fontolóra vette, hogy 2025 végéig népszavazást rendezzenek a bányászat újraindításáról, bár az ellenzék kételkedik abban, hogy ezt valóban demokratikus körülmények között tartanák meg, és kérdéses, a kabinet beszámol-e egyáltalán a lehetséges környezeti károkról a kampányban.
A szkepticizmust erősíti, hogy a napokban a szerb közmédia, az RTS híradójában, a Dnevnik 2-ben mindössze 24 másodpercet szenteltek az újvidéki, kragujeváci és más városokban tartott tüntetéseknek, miközben a hírműsorban 13 percen keresztül számoltak be arról, aznap milyen hőstetteket hajtott végre a szerb államfő.
A lítiumbánya megnyitása elleni tiltakozásokat számos közéleti személyiség támogatta, így például Jelisaveta Seka Sablic és Nenad Jezdic színészek, Dusan Kovacevic akadémikus és drámaíró, Goran Markovic rendező, Vladimir Stimac kosárlabdázó vagy Ratko Ristic belgrádi egyetemi professzor.
