Miközben az ukrán csapatok napok óta oroszországi területeket támadnak, Vlagyimir Putyin elnök az állami elnyomó hatalom kiszélesítését célzó törvények sorát írta alá csütörtökön. A több mint 50 aláírt jogszabály közül legalább nyolc az orosz társadalom további megfélemlítését szolgálja – adta hírül a Meduza, az emigrációban működő orosz ellenzéki portál.
A legnagyobb visszhangot kiváltó új törvény a „nemkívánatosság” fogalmának kiterjesztése. Az eddigi szabályozás szerint „nemkívánatosnak ” csak civil szervezeteket és magánszemélyeket bélyegeztek, az új törvény viszont már kiterjeszti a minősítést a külföldi államilag támogatott szervezetekre is. Ezt is azt támasztja alá, hogy Vlagyimir Putyin és elnyomó gépezete minden fórumon támadást indított a Nyugat ellen.
A „nemkívánatos” minősítést 2015-ben vezették be a külföldről finanszírozott (értsd bármilyen, akár pályázati úton külföldi pénzt szerző) civil szervezetekkel szemben. Ez a külföldi ügynöknél súlyosabb bélyeg az érintetteken, de legtöbbjük mindkét címmel „büszkélkedhet”. A külföldi ügynöktörvényt 2012-ben fogadták el. Ez alapján minden olyan személy és szervezet „külföldi ügynöknek” minősül, amely külföldről fogad el tevékenységéhez bármennyi pénzt – beleértve a pályázati pénzeket és adományokat. Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa például egy floridai 50 dolláros adomány miatt lett külföldi ügynök.
Minden érintettnek regisztrálnia kell magát a belügyminisztérium külföldi ügynöklistáján, akkor is, ha a külföldi támogatást nem politikai, hanem például kulturális vagy szociális tevékenységre fordítják. A törvény fokozatosan és folyamatosan szigorodott, az érintettek köre bővült. Az ilyen személyek és szervezetek/médiáknak kötelessége feltüntetni minden anyagán, hogy azt “külföldi ügynökök” készítették. Ez a státus azonban csak negyedéves pénzügyi jelentési kötelezettséget, állandó hatósági zaklatást jelent és akkor vezet nyílt meghurcoláshoz, eltiltáshoz, ha az érintett megtagadja az ügynöklistára való felvételt.
Ehhez képest a 2015-ös „nemkívánatos” törvény minőségi ugrást jelentett az elnyomásban, a független média, rendszerkritikus szervezetek és személyek teljes elhallgattatásához vezetett. Az ügyészség önhatalmúlag “nemkívánatosnak” minősíthet bárkit-bármit, és ezen besorolás alapján azonnal feloszlathat vagy kitilthat az országból minden olyan szervezetet, amelyek megítélésük szerint "fenyegetést jelentenek az Orosz Föderáció alkotmányos rendjére, az ország védelmi képességére vagy az állam biztonságára". Az érintetteknek be kell szüntetniük minden tevékenységüket Oroszországon belül, és nem tehetik más felületeken sem újra közzé, nem oszthatják meg tartalmaikat. A működésüket be nem szüntető nemkívánatos szervezetek a nagy összegű pénzbírság mellett tagjaik bebörtönzését kockáztatják. Sőt, a törvény lecsap azon orosz állampolgárokra is, akik bármilyen módon együttműködnek nemkívánatos szervezetekkel vagy támogatják azok működését.
Az évek során ez a törvény is folyton szigorodott, minden nagy nemzetközi jogvédő, demokratikus átalakítást támogató szervezet, oknyomozó és ellenzéki lap, portál, televízió, rádió, független hírügynökség, emberi jogi és környezetvédelmi szervezet stb nemkívánatossá vált Oroszországban. A Putyin által most aláírt új törvénymódosítás így is talált újabb potenciális célpontokat. A The Moscow Timesnak nyilatkozó elemzők szerint a kibővített jogszabály olyan államilag támogatott médiumok megcélzására használható, mint a BBC, a Deutsche Welle és a Szabad Európa/Szabadság Rádió (RFE/RL), hiszen ezek orosz nyelvű szolgáltatást is nyújtanak.
A feltételezés nem alaptalan. Orosz híradások már korábban arról szóltak, hogy a törvényhozók a nyár elején elkezdtek dolgozni azon, hogy lezárják azt a „jogi rést”, amely a hatályos törvény alapján megakadályozta, hogy a hatóságok „nemkívánatosnak” minősítsék az államilag kapcsolódó szervezeteket. Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke ekkor azt hangsúlyozta, hogy az „Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más európai országok kormányzati szervei által létrehozott szervezetek Oroszország ellen folytatnak tevékenységet”. A potenciálisan érintett brit, német közszolgálati média valamint az amerikai kongresszus által finanszírozott Szabad Európa egyelőre nem nyilatkozott a kérdésben.
