Tavaly tavasszal a magyar országgyűlés még nem fogadta el a Lázár János által benyújtott úgynevezett kastélytörvényt, melynek értelmében köztulajdonban levő nagy értékű, történelmi jelentőségű kastélyok melléképületekkel, parkokkal együtt ingyen átadhatók cégeknek vagy magánszemélyeknek. Egyetlen feltétel, hogy az illetőknek vállalniuk kell a hatalmas ingatlanok rendben tartását. Áruba ők ugyan nem bocsáthatják, de gyermekeik, unokáik öröklés útján hozzájuthatnak a hatalmas értékű épületekhez. Hogy ki jut ingyen több milliárdos vagyonhoz, a nemzeti örökség értékes darabjához, azt Lázár minisztériuma, végső soron maga a miniszter dönti el.
Maga a gondolat is mélységes cinizmusra vall. A listára felkerült épületek zöme fontos történelmi események színhelye, kiemelkedő személyiségek otthona volt, művészettörténeti szempontból is értékesek. Odaadni valakinek, egy családnak a nemzet vagyonának egy részét antidemokratikus gesztus – de ki törődik errefelé manapság ilyesmivel. Novák Katalin államelnökként ezt felismerte, ezért nem írta alá a törvényt, hanem visszaküldte normakontrollra. Lázár János Nováknak ebben a kivételesen az ország érdekeit védő gesztusában „gyávaságot és kommunista reflexeket” vélt felismerni.
Lázár János újra benyújtotta a törvényt, és amikor idén júniusban a képviselők elé került, simán megszavazták. Kinek volt kedve, ideje a rekkenő melegben, a jól megérdemelt nyaralásra készülődve kastélyok, udvarházak sorsán gondolkodni? Az sem tűnt fel senkinek, hogy a megigényelhető kastélyok száma is megemelkedett: most már 48 várja új gazdáját.
Már a tavalyi listán is szerepeltek nagy történelmi családok által építtetett rezidenciák, pl. az Oroszlány határán, Majkpusztán fekvő kis vadászkastély, amelyben gróf Esterházy Móric, Magyarország későbbi miniszterelnöke látta meg a napvilágot. A kastély mellett állnak a szerzetesség épületei, ezekben a kis cellalakásokban valamikor a fehér csuhás, némasági fogadalmat tett kamalduli barátok éltek. Egy ilyenben lakott 1973-as haláláig gróf Esterházy Móriczné Károlyi Margit is a testvérével, Kati tehén és számos macska társaságában. Itt nyaraltak az unokák is - aki olvasta Esterházy Péter könyvét, a Harmonia caelestist, emlékezhet rá.
Az idén júniusban elfogadott törvény mellékletében szerepel az Esterházy grófi családnak egy még értékesebb ingatlana, a pápai várkastély, számos melléképületével együtt. Pápa város 1626 óta az Esterházy grófok birtokához tartozott. A hajdani végvár alapjaira építtették a kor neves építészeivel, Franz Anton Pilgrammal, Fellner Jakabbal és Grossman Józseffel a kicsit megdőlt U-alakú, barokk stílusú kastélyépületet, ez 1784 óta áll a város szívében. Az Esterházyak egyébként csakugyan jó földesurak voltak. Esterházy Károly, a híres templomépíttető püspök nemcsak impozáns templomot, hanem kórházat is emeltetett a városban, ezt régebben az irgalmasrendiek működtették.
A katolikus Esterházy család nemcsak a város protestáns lakóival ápolt kitűnő kapcsolatot, hanem 1748-ban védlevéllel befogadott tizenegy zsidó családot is. Aki beházasodott egy pápai családba, abból városi lakos is lett, gyorsan gyarapodtak, így alakult ki Pápán a Dunántúl egyik legnagyobb és legerősebb zsidó közössége. A grófi család nagyon jó viszonyban volt a zsidó közösség tagjaival, nagyvonalúan támogatta például az 1860-as években az imponáló méretű zsinagóga megépítését.
A város lakói még mindig emlékeznek a kastély lakóira, leginkább az 1883-ban született Esterházy Pálra, a legendás Pali grófra. Az angol és német egyetemeken végzett fiatal gróf példátlanul népszerű volt kedves modora, közvetlensége miatt. 1914-ben saját akaratából tartalékosként bevonult, a pápai huszárezred egyik századát vezette. Megosztotta velük a katonaélet minden nehézségét, úgy mondta, ha már a sorsa annyi jóval elhalmozta, a szenvedésekből is ki kell vennie a részét. 1915-ben halt hősi halált egy ostrom során a galíciai Dziewiętnikiben, egy orosz golyó oltotta ki az életét. Katonái kimentették a holttestét a golyózáporból, végső nyughelye a család gannai kriptája lett. Ide temették évtizedekkel később Esterházy Pétert is.
A második világháború után a többi főúri rezidenciához hasonlóan ez a kastély is állami kézbe került. A berendezés, a bútorok jó részét elhordták, de az épület nagyobb károk nélkül túlélte a szocialista időszakot. Az utóbbi években pedig valósággal megújult a több száz éves kastély. Eredeti formájukban láthatók az elegáns szobák, folyosók. Lett újra kapuja is az elveszett helyett, ez szintén a versailles-inak a mása. A város lakói büszkén látogatják a kastély rendezvényeit, vendégeiknek is megmutatják az igényes kiállításoknak teret adó épületet.
Nos, ennek most vége, új földesúr kerül a kastélyba. Még ebben a hónapban megkezdődik az ingyenes licit Magyarország legszebb, legértékesebb épületeire. Több tucat híres régi ingatlan sorában a pápai Esterházy kastély mellett a dégi Festetics kastély, a Nádasdyak sárvári vára is – no nem ebek harmincadjára, hanem – azok kezére kerül, akiket Lázár János méltónak talál a főúri palotákra. A NER oligarcháinak már nem elég a számolatlanul hozzájuk ömlő közpénz és a belőle várárolható luxus, kell nekik az eredeti, a régi típusú előkelőség is, koronás ezüst eszcájggal, gyartyatartókkal, fehér bóbitás komornával, cilinderes parádés kocsissal vagy sofőrrel. A kastélyokat őrző márványoroszlánok mancsában tartott grófi címerek is átruházódnak szép lassan a Lázár János által kiválasztott új mágnásokra. Pali gróf és ősei műveltségére, tudására és emberi tisztességére azonban aligha lesz jelentkező.
A hőség alatt az ország kifosztása zavartalanul zajlik tovább.
A szerző nyelvész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.