Két napon belül a második hídat rombolta le az ukrán hadsereg a Szejm folyón, az orosz Kurszki területen, ahová erői augusztus 6-án nyomultak be. Az elfoglalt Szudzsa kisvárostól mintegy 60 kilométerre nyugatra, Zvannoje falunál lévő hídra szombaton mértek légicsapást. Erről Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé a Facebookon. Csapásaik célja, tette hozzá, „megfosztani az ellenséget az utánpótlási lehetőségektől”. Előző nap az ukránok a közeli Gluskovo településnél (az ukrán határtól 11 kilométerre északra) lerombolták már a Szejm egy hídját.
Roman Alehin orosz katonai blogger, a kurszki kormányzó tanácsadója akkor úgy vélekedett, hogy a gluskovói híd lerombolása arra utal, hogy az ukrán erők át akarják venni az ellenőrzést a régió Szejm folyó által elválasztott déli része felett. A térségben három hídja van a folyónak, a harmadik Karizs falunál. Denisz Popovics ukrán hírmagyarázó a FREEDOM TV-ben azt mondta, ha azt is járhatatlanná teszik, 2500 orosz katonát keríthetnek be. A kurszki régió dél-nyugati csücskében lévő térséget ugyanis észak felől a folyó, nyugat és dél felől az ukrán határ, kelet felől pedig az ukrán erők által eddig elfoglalt terület határolja.
Nagyon meglepte Oroszországot az ukrán offenzíva, a kijevi vezetésnek rejtélyes céljai vannakMédiabeszámolók szerint az orosz erők a napokban több irányban megállították az ukrán katonák további előrenyomulási kísérleteit. A meglepetésszerű támadás kezdete óta azonban már közel két hét telt el, s Moszkva még mindig nem tudott a visszaveréséhez elegendő erőt átcsoportosítani. A Financial Times szerint a Kreml az egész országból és a front kevésbé aktív részeiről igyekszik egységeket átirányítani, nagy számban frissen behívott sorkatonákat is bevetve, holott az a törvények szerint csak négy hónapi kiképzés után lenne megengedett.
„Az emberek rettegnek. Elárasztanak minket a kérések, alig tudunk velük lépést tartani (...) az ország egész területéről mozgósítják a sorköteleseket” – mondta a brit lapnak Ivan Csuvilajev, a Go by the Forest orosz civil szervezet szóvivője, amely a sorozás elkerülésében segít a hozzá fordulóknak. Szavait alátámasztja a Washington Post értesülése, miszerint az ukrán támadás első tíz napjában fogságba esett 320 orosz katonából több mint 250 sorállományú volt, 80 százalékban fiatalok.
Az AFU előrenyomulásának megállítására elsőként a belügyi erők határőrcsapatait, a csecsen Ahmat alakulatot és a moszkvai, leningrádi katonai körzetekből kivont gépesített lövészegységeket küldték a régióba. Elemzők és orosz katonai bloggerek szerint a Kreml több zászlóaljat az ukrajnai front harkivi, luhanszki és zaporizzsjai szakaszáról helyezett át. Litván közlés szerint a kalinyingrádi térségből is átvezényeltek katonákat, a Vazsnije Isztorii tényfeltáró portál pedig úgy tudja, a légi és űrerők bázisairól május-júniusban összeállított ideiglenes gépesített lövészezredet is oda irányították. Nem vontak el erőket ugyanakkor a donyecki fronton harcoló orosz egységektől, amelyek ott rendületlenül folytatják előrenyomulásukat. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindebből ítélve fontosabbnak tartja a Donyecki terület egészének elfoglalását a kurszki ukrán támadás visszaverésénél. Az amerikai Wall Street Journal szombati cikkében azt írta, hogy Moszkva eddig mintegy ötezer katonát dobott át a Kurszki területre, a támadás visszaveréséhez azonban négyszer ennyire lenne szüksége.
Közzétették tegnap a fehérorosz elnök Rosszija-1 televíziónak adott múlt heti interjúját, amelyben a Meduza ismertetése szerint Alekszandr Lukasenko azt mondta, hogy az ország hadseregének csaknem egyharmadát az ukrán határra vezényelte. Lépését indokolva azt állította, hogy Ukrajna újra „több mint 120 ezer katonát telepített a fehérorosz határra”, és további egységek áthelyezésébe is kezdett. Szavait nem lehet független forrásból ellenőrizni.
Ukrajna méltányos tárgyalásokra akarja kényszeríteni Vlagyimir Putyint az Oroszország elleni támadással