A hazai fegyverkezés hősi halottja lehetett az egykori innovációs miniszter, Palkovics László, aki a közelmúltban távozott a hazai katonai fejlesztéseket összefogó állami ernyőcég, az N7 Holding Védelmi Innovációs Zrt. éléről. Mert bár a honvédelmi tárca állította, Palkovics „közös megegyezés” nyomán távozott, forrásaink szerint a volt miniszter bicskája abba tört bele, hogy a nagy garral beharangozott magyar védelmi beruházások halványan teljesítenek. Beszédes, hogy bár a hadiüzemek többségét az utóbbi években indították, a kormány máris újratervezésről döntött, – miként a fogalmaztak – a kabinet „megkezdte a hazai védelmi ipari szektor irányítási-vezetési struktúrájának részleges átalakítását”. Kritika olvasható ki a Nagy Márton vezette nemzetgazdaság tárca sajtóközleményéből is, amelyben arról írnak, sürgető lenne „a hadiipar és az ehhez kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenység organikusabb integrálása a nemzetgazdaságba”.
Palkovics menesztése, a nagy átszervezés és a nemzetgazdasági tárca fogadkozása mellett más is jelzi, hogy a hazai hadiipar – a kormányzati propaganda állításaival szemben – egyáltalán nem pörgött fel. Az érintett, többségében részben állami cégek vesztesége még magyarázható lenne azzal, hogy az utóbbi pár évben felépített hazai hadiüzemek zöme még kiépülési fázisban van. Ám a területet ismerők szerint az már valóban aggasztó jel: nincsenek hírek exportmegrendelésekről, nem látszik, hogy bárki kapkodna a világpiacon a majdan legyártandó high-tech magyar fegyverek, harci eszközök után. Forrásaink szerint az legalábbis nem kérdés, hogy a kormánysajtóból már ömlene a sikerpropaganda, ha egy nagyobb megrendelés befutott volna magyar gyártású fegyverekre.
Miközben a világhírű Rheinmetall fennállása legjövedelmezőbb éveit tudja maga mögött – 2023-at 11,9 százalékos, 7,1 milliárd eurós forgalomnövekedéssel zárta, amelyből legalább félmillió euró ment a befektetők zsebébe – idehaza egyelőre távolról sem sikertörténet a magyar állammal létrehozott vegyesvállalata, amely Zalaegerszegen gyárt Lynx gyalogsági páncélozott harcjárműveket. Zavart jelez, hogy nemrégiben bejelentették, kigördültek az első Lynx KF41-esek, csakhogy fél éve a tárca és a Rheinmetall egyszer már közzétette ugyanezt hír. Azaz vagy akkora szükség volt valamilyen „nagy bejelentésre”, hogy kétszer is megünnepelték ugyanazt az eseményt, vagy nem is fél éve készült el az első jármű. Piaci forrásaink szerint utóbbiról lehet inkább szó, mert a Lynxek gyártás a szakemberhiány miatt belassulhatott. Magyarországon alig egy tucat olyan szakember van, aki alkalmas egy ilyen gyártókapacitás menedzselésére, ám úgy hírlik, a szóba jöhető szakemberek sorra nemet mondtak a kormányzat korábbi megkeresésére, mivel bizonytalannak látták az üzem jövőjét.
Legördült a zalaegerszegi gyár futószalagjáról az első magyar gyártású Lynx harcjárműAz igazi robbanás csak most kezdődik a fegyverpiacon, de a németek máris jól jártakA cég szerint a zalaegerszegi gyár évi 100 harcjárművet tud legyártani. Márpedig exportmegrendelés híján hamar lepörög az a Rheinmetallal kötött szerződés, ami alapján a Magyar Honvédségnek 172 Lynx támogató járművet gyártanak. Utána pedig, kérdéses mi lesz a gyárral, ha addig nem fut be piaci megrendelés. Ráadásul forrásaink szerint a Lynx esetében új megrendelésekre apellálni túlzott optimizmus lenne. A zalaegerszegi „modell” ugyanis voltaképpen a Rheinmetall rendes export üzemmódja: a cég eddig is úgy kötött harcjárművekre szerződést, hogy gyártósort is ad mellé, így helyben gyártják le a megrendelt tételt. Így lesz például a várhatóan 2025-ben elinduló ukrajnai Lynx-gyár esetében is. Amivel gyakorlatilag véglegessé válik, hogy Kijevnek nem fog Magyarország Lynx KF41-et eladni, akkor sem, ha változna a jelenlegi oroszbarát „békepárti” külpolitika.
Míg a zalaegerszegi gyár főként gazdasági kérdéseket vet fel, addig a nemrég átadott – szintén a Rheinmetallal közös – várpalotai lőszergyárnak a politikai vetületei is fontosak. Míg az Orbán-kormány állítja, hogy nem küld fegyvert Ukrajnának, a gyáravatón Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta: a gyár fő profiljának számító 30 milliméteres lövedékek nemcsak Lynx-ekhez, hanem más, NATO által használt harcjárművek toronyfegyverzetéhez is passzolni fognak, „így egyúttal fontos exporttermékként is megjelenik”. Sőt, a miniszter kitért arra is: „A várpalotai üzem további elemekkel is bővül a következő hónapokban és években, így a háború hatására talán a legjobban hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártják majd a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett.” Ennek kapcsán több forrásunk is feltette a kérdést: ha Magyarország nem akarja segíteni Ukrajnát fegyverekkel, úgy pusztán a Magyar Honvédség önellátása miatt mi értelme volt ilyen hatalmas lőszergyártó-kapacitást kiépíteni? Ha viszont a NATO-nak értékesítenek várpalotai lőszert, akkor a magyar politika „lábon lőtte magát”, mivel eleve azzal kalkulált, hogy közvetve, de a német-magyar muníció az ukrán frontra kerülhetne.
Nem dübörög egyelőre a Magyar Honvédség Airbus helikopter-vásárlásának szélárnyékában létrejött gyulai, részben állami gyár sem. Az üzem 2020 óta működik, katonai és polgári Airbus típusú gépekbe gyárt alkatrészeket, de még 2023-at, üzemelésének harmadik évét is 2,2 milliárdos mínusszal zárta.
Óriási a csend a korábban nagy garral beharangozott, a Gestamen Zrt.-hez kötődő magyar fegyvermárka kiépítése és a nyírteleki radar- és rakétatechnikai gyár körül. Bizonytalan a helyzet a török-magyar-német koprodukciójú Gidrán harci szállítójármű gyártásával is. Tavaly nyáron létrehozták azt a vegyesvállalatot, ami a török Nurol Makina által gyártott gépjármű alapjaira létrehozza a „Gidrán” magyar lófajtáról elkeresztelt, a kiszolgált szovjet BTR csapatszállítókat leváltani kívánt harci járművet. A tervek szerint a török licenc alapján a járművet Győrben, a Rábánál gyártanák, majd Kaposváron szerelnék fel a kiegészítő fegyverrendszereket a Magyar Honvédségnek leszállítandó 400 csapatszállítóra. Azonban 2023 októberére az átlátszó.hu leállított projektként jellemezte a kaposvári vállalkozást, kollégánk pedig a napokban csak egy bezárt gyárépületet látott Kaposvár határában.
Az ügyben megkerestük a védelmi beruházásokat menedzselő nemzetgazdasági tárcát, valamint a honvédelmi minisztériumot is, hogy tudnak-e bármilyen jelentős, magas hozzáadott értékű high-tech fegyvert érintő exportmegrendelésről a már működő hadiipari üzemek – például a kiskunfélegyházi lőfegyvergyár – kapcsán, ám a tárcáktól nem kaptunk választ. Ahogy többek között arra sem, lesz-e valaha Gidrán-gyártás Magyarországon.
