A holland gáztőzsde irányadó szintjéhez képest az oroszok júniusban is körülbelül 9 százalékos felárral adták a fűtőanyagot Magyarországnak – számítható ki az Eurostat minapi frissítéséből. Bár ez a májusi adatnál valamivel szerényebb érték, az elmúlt évek átlagát így is jócskán meghaladja.
Míg a TTF-nek nevezett, holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi, vagyis áprilisi szintje 7 százalékkal, köbméterenként átlag 107 forintra ugrott, addig júniusban az oroszok, díjukat, hasonló mértékben, de 117 forintra emelték.
Júniusban 651 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból. Ez 44 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának adatát. Az év első hat havában összesen 3,8 milliárd köbméter orosz gázt kaptunk, ami 51 százalékkal több, mint tavaly. Bár ezt a tavalyit némiképp alulmúló piaci árak magyarázhatják, a zuhanó hazai gázigények tükrében mégis meglehetős fura lépés. Egyes vélemények szerint a vásárlások mögött lévő, állami MVM a készletek egy részét külföldre értékesítheti.
Az alacsonyabb, két hónappal korábbi, tőzsdei árakon a júniusban Putyinnak fizetett 76 milliárd forinton 6 milliárdot foghattunk volna. Ez a számítási módszer, Magyarország kontójára, idén január óta, 12 milliárdos, a hosszú távú, magyar-orosz beszerzési megállapodás 2021. októberi kezdete óta pedig 246 milliárdos veszteséget mutat.
A mostanáig ismert tőzsdei árak alapján orosz tarifánk szeptemberig tovább nőhet, októberben viszont némi csökkenésbe fordulhat. Az áprilist követő, piaci drágulásból következően, ha egy pillanatra ismét eltekintenénk a magyar-orosz szerződés lététől és a júniusi mennyiséget nem Moszkvában, hanem a tőzsdén vesszük meg, úgy most 7 milliárd forinttal rosszabbul jártunk volna. Eme, elvi számítási módszer alapján ugyanakkor a megállapodáson 2021. októbere óta még így is 294 milliárd forintot vesztettünk.
Vezetéken hozzánk érkezett a legtöbb keletről
Júniusban, az EU-tagállamok közül, a maga 651 millió köbméterével, vezetéken kereszül, Magyarország vásárolta a legtöbb földgázt Oroszországból – számítható ki szintén az Eurostat felméréséből. A májusban első helyezett görögök 539 millió köbméterrel ezúttal a második helyre szorultak. Az EU-tagállamok csövön összesen 2 milliárd köbméter gázt vettek az oroszoktól, ami lényegében megfelel az egy hónappal korábbi szintnek. Az oroszoktól vezetéken vásárló, az Eurostat-jelentésében szereplő, hat tagállam közül sokat vesznek még az olaszok és a szlovákok is, míg a bolgárok és a csehek mennyisége változatlanul szinte jelképes. (A bolgároknak egyébként 2022. közepén Putyin elvileg meg is tiltotta a vezetékes gázvételezést. Bár a csehek éppenséggel vásárolhatnának, a Magyarországhoz hasonlóan tengerpart nélküli, közép-európai állam módszeresen vált más gázbeszállítókra. Az Eurostatnak ugyanakkor nem küld adatokat a fűtőanyaga nagy részét máig Moszkvától vásárló Ausztria, illetve az orosz gázügyletektől a többséghez hasonlóan ódzkodó, ugyanakkor visszatérően kérdőjeles beszerzésekkel vádolt Németország sem. Az Orbán-kormány propagandasugalmazásai ellenére egyébként Brüsszel a tagállamoknak nem tiltja az orosz gázvásárlásokat. De a jelek szerint az LNG-piacon Moszkva sem bünteti az ukrajnai háborúban az ellenségüket támogató vevőket.) Júniusban további hét uniós tagállam összesen 1,8 milliárd köbméter orosz LNG-t vett, ami májushoz képest százmillió köbméteres csökkenés. A legtöbbet, körülbelül 870 millió köbmétert, ezúttal is Franciaország vásárolta. De (visszagázosítva) havi több százmillió köbméter LNG-t vesznek a spanyolok, a belgák és valamennyit a hollandok is. Míg a finnek, a litvánok és az észtek mennyisége elenyésző, a svédek és a portugálok júniusra nem is jelentettek orosz LNG-vételt. Az EU-tagállamok által két hónapja vásárolt, összesen 3,8 milliárd köbméter orosz gáz 200 millió köbméteres visszaesés. A kapcsolódó, kormányközeli csúsztatások kapcsán érdemes megjegyezni, hogy míg az LNG-vételek mennyisége nagyjából megfelel a háború előtti szintnek, addig a vezetékeseké – lévén, hogy Putyin Ukrajna lerohanása után nem sokkal egyszerűen elzárta a neki nem tetsző tagállamok gázcsapjait – a töredékére esett. Így tehát az EU összességében jóval kevesebb orosz gázt vásárol, mint a háború előtt, a hiányzó mennyiségeket például egyesült államokbeli, katari vagy algériai LNG-vel, illetve norvég vezetékes beszerzésekkel kiváltva. Az oroszok köbméterenként 117 forintos júniusi magyar tarifája a gázukat vásárló 13 állam közül ismét a felső-középmezőnybe sorolható. Moszkva a legtöbbet, 132 forintot az olaszoktól és a hollandoktól kért. Míg a cseheknek szintén drágábban számították fel a fűtőanyagot, a szlovákok ezúttal a miénkhez hasonló díjat fizettek. A többiekkel – így a főképp LNG-t vásárló, nyugati és balti államokkal – Putyin engedékenyebbnek bizonyult.
Négyötödös töltöttségen a tárolók
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatbázisa szerint július közepén a gáztárolók töltöttsége 5,13 milliárd köbméteren állt. Ez több mint négyötödös szintet jelent, ami 2020. után az elmúlt hat év második legmagasabb szintje.
Mértékegységek dzsungelében
A tőzsdén megawattórában, a statisztikai intézetnél pedig terajoule-ban, valamint egyaránt euróban megadott mennyiségeket köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértéken és a megfelelő forintárfolyamon számoltuk át érthetőbb és egységes mértékegységekbe. A nyugati tőzsde kormány által is használt mértékegységei szerint, a TTF 29 eurós áprilisi szintje alapján Moszkva júniusban 31 eurót kért a termék megawattórájáért. Bár számítási módszerünket, sorozatunk 2022. eleji indulása óta, a legváltozatosabb helyekről érik támadások, eljárásunk mind ez idáig nem szorult érdemi módosításra.
