Mi vonzotta Elizabeth Taylor kapcsán annyira, hogy dokumentumfilmet készítsen róla?
Sok triviális válaszom van erre. Elsősorban, nagy rajongója vagyok – de ugyan ki nem? Az első film, amit megnéztem tőle, az a Nem félünk a farkastól volt, mely azonnal elkápráztatott. Mindemellett, ő olyan nő volt, aki megelőzte korát. Küzdött a szexizmussal küzdött. Modern hírességek között kellett manővereznie az élete során. Ő volt az első, aki valójában megteremtette a paparazzókat, és velük is meg kellett küzdenie. Megszégyenítették. Otthonrontónak tartották, és ki kellett találnia, hogyan érvényesüljön a világban, ami végül is sikerült is neki. Úgyhogy inspiráló az életét elmesélni.
A filmje érdekessége, hogy eddig soha nem látott-hallott audio-interjúkat használ. Hogyan jutott ezek birtokába?
Richard Merriman újságíró padlásán hevertek, aki egy róla szóló könyvhöz több mint egy éven keresztül több alkalommal is interjút készített vele. A felesége felfedezte, hogy ott vannak, és átadta ezeket az államnak. Aztán felvették a kapcsolatot a producerekkel és velem, hogy készítsünk filmet róla, amelyben felhasználhatjuk őket.
Liz Taylor meghökkentően őszinte ezekben az interjúkban. Mit gondol, miért?
Ő irányította az akkori könyv létrejöttét. Ezeket a szalagokat nem használta volna fel másra, mint a könyvhöz készített háttérjegyzetekre. Szóval ő csak nagyon őszintén beszélt, mert nem gondolta, hogy filmet fogunk készíteni a jelenléte nélkül. De a családja áldását adta mindenre, úgyhogy jól érzem magam, nincs lelkiismeretfurdalásom.
Hetven órányi anyag hullott az ölébe. Hogyan döntötte el, mi kerül be a filmbe és mi nem?
Amikor dokumentumfilmmel foglalkozik valaki, rengeteg felvétellel és archívummal van dolga. Készítettem egy négyórás sorozatot Hillary Clintonról. El tudja képzelni, hogy mennyi archív anyagot kellett feldolgoznom?
Nem.
Mai fejjel azt mondom, hogy én sem. Liz Taylor esetében a sok-sok anyagból valójában sok minden nem volt annyira érdekes. Rengeteg olyan órája volt, amikor egyszerűen nem volt hajlandó megnyílni. Olykor zárkózott volt, vagy simán visszautasította a kérdéseket. Szóval nem volt olyan nehéz megtalálni, hogy mi az, ami kiemelkedett. Inkább az volt a nehéz, hogy megtaláljuk a kívánt narratív struktúrát. Tudtam, hogy mit akarok mondani, de hogyan tudod ezt a koncepciót megvalósítani? Ez mindig a trükkös rész.
Elképesztő, hogy Liz Taylor milyen fiatalon lett szupersztár.
Mindent megtettünk azért, hogy ezt a tényt lehető legtöbbször beépítsük a filmbe.
Akár úgy, hogy megmondta a korát, akár úgy, hogy egyszerűen csak kiírtuk, mert állandóan meglepődtem. Például, amikor huszonkét évesen a második házasságában él és két gyereke van. Az Óriás című filmben szerepel, ahol olyan valakit alakít, akit tizennyolc éves korától az ötvenes éveig kell megmutatnia. A lányát alakító színésznő idősebb nála. Az ember állandóan megdöbben, hogy mennyi mindent csinált már az életében, és rendkívül érettnek tűnt. Azt gondoltam, hogy én nem voltam ennyire érett abban a korban. De olyan gyorsan kellett felnőnie, mint senki másnak.
Ő volt az egyik első hollywoodi sztár, aki kiállt a meleg barátai mellett.
Pontosan. Ezt élete legnagyobb eredményének tartotta. A filmjeire közül néhányra büszke volt, de nem mindegyikre. A hírnév volt a létezése átka. Nem szerette, hogy - ahogy ő mondta - közhasznúnak kell lennie. Színésznő akart lenni. De aztán rájött, hogy a hírnevét arra is felhasználhatja, hogy valami csodálatosat tegyen. És tudja, az összes legjobb barátja titkos meleg volt Hollywoodban, mert akkoriban muszáj volt rejtőzködniük. Ő volt az első híres ember, aki nyíltan beszélt az AIDS-ről. Úgy értem, Ronald Reagan akkoriban még csak ki sem ejtette volna ezeket a szavakat. Mindemellett összegyűjtött sok-sok millió dollárt, amit az alapítványa ma is folytat, és segített megalapítani az Amphart illetve az Elizabeth Taylor Alapítványt. És így a film - úgy érzem - erőteljes narratíva abban az értelemben, hogy úgy érzed, hogy a hírneved áldozata vagy, de aztán tudsz bánni a hatalmával és valójában csodálatos dolgokat tehetsz vele.
Más szempontból is úttörő volt. Nála például nem volt kérdés, hogy többet keres, mint egy férfi.
Több pénzt keresett, mint bármelyik férfi vagy nő abban az időben. Mindemellett olyan női szerepekhez vonzódott, akik szintén ilyenek voltak: erősek, élesek. Korát meghaladó karakterek.
Tette azt akkor, amikor a színészek csak „termékek” voltak.
Nos, igen, abban az időben a színészeknek nagyon kevés önállósága volt. Úgy értem, a stúdió azt mondta, hogy ezt a szerepet kell játszanod, és nincs választásod. És ha tényleg egy másik stúdióban akarsz filmet csinálni, akkor engedélyt kell adnunknk. És úgy bántak veled, mint a marhákkal a farmon. Ugyanakkor Elizabeth Taylor – akit nagyon tehetséges színésznek tartok – azzal is meg kellett küzdenie, hogy túlságosan szépnek és szexszimbólumnak tartották. Akkoriban, ha valaki szép volt, akkor az lehetett az egyetlen tulajdonsága. Rengeteg hazugságot terjesztettek róla. Akkoriban így építették fel a sztárkultuszt: a hazugságokra.
Infó
Elizabeth Taylor: Az elveszett felvételek
Bemutatja a MAX
