„Teljesen nyilvánvaló, hogy azért sűrűsödtek meg a balesetek a MÁV hálózatán, mivel a korábbi években a kormányzat folyamatosan elvonta a forrást az ágazattól” – véli Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (Veke) elnöke. A szakember a Népszavának kifejtette: súlyos közlekedési balesetek nemcsak itt, hanem másutt is megtörténnek, ott is, ahol a magyarnál jóval többet költenek pályakarbantartásra. Magyarországon „a balesetek számossága a figyelmeztető jel”. Hogy pontosan mekkora volt a forráselvonás mértéke, arra nincs ismert szakmai szám, de mint Dorner Lajos fogalmaz: „nem lehet elég nagy összeget mondani, amire a MÁV-nak mára ne lenne szüksége”.
Ami a MÁV-nál történt forráskivonást illeti, Dorner Lajos arra figyelmeztet, hogy maga Lázár János közlekedési miniszter is a kormány döntéseit hajtotta végre. - Az ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vármegyebérlet bevezetésével Lázárnak éppen az volt a törekvése, hogy egy 4,5 milliós utastömeget hozzon létre, akikre hivatkozva már komolyabb lobbierővel tudna fellépni a kormány felé. Így sikerül Lázárnak csaknem 800 milliárd forintnyi állami hitelhez jutnia mintegy 500 kilométernyi szakasz felújításhoz (a miniszter nagyjából másfél hete beszélt a tervezett jelentős vasútépítési és felújítási tervekről), még úgy is, hogy nyílt titok a szakmában: erre azért is szükség van, mert Mészáros Lőrinc vasúti cégeinek jelenleg nincs munkája. Lázár egyébként korábban többször is komoly kritikával illette a felcsúti oligarcha cégeit.
Síntörés, kisiklás, káosz, keddre állhat helyre a közlekedés a Keleti pályaudvar környékén- Kettős csapás érte e MÁV-ot ezen a nyáron – erről már Andó Gergely vasúti szakújságíró beszélt lapunknak. Szerinte a sorozatos műszaki meghibásodások oka egyfelől az, hogy a vasúti infrastruktúra elöregedett. Közben pedig egyre súlyosabb hőhullámok voltak. Márpedig a hazai hálózatot jóval hűvösebb éghajlatra tervezték. Annak idején olyan hálózat épült, ami 21-22 fokos hőmérsékleten van nyugalmi állapotban. A magyar mércével mérve extrém melegben a sínek, szerelvények illesztései már nem bírják az igénybevételt. A szakértő szerint ez főleg a régi, elöregedett hálózat problémája, de az megnyugtató, hogy azokon a vonalakon, amelyeken az elmúlt 10 évben dolgoztak, nem volt meghibásodás, a mostani balesetek olyan pályaszakaszokon történtek, amelyekhez több mint negyven éve nem nyúltak érdemben.
Az utóbbi három MÁV-os baleset egyébként éles politikai üzengetéshez vezetett Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár és Lázár János építésügyi miniszter között. Vitézy Dávid Facebook-posztjában tette fel a kérdést, hogy vajon Lázár János vagy egy fej saláta bírja-e tovább, utalva ezzel a mindössze másfél hónapig hivatalban volt brit miniszterelnökre, Liz Truss-ra, akiről annak idején egy brit bulvárlap tette fel a kérdést, hogy a fejes saláta bírja tovább vagy a brit miniszterelnök állása? (A fejes saláta bírta tovább).
A MÁV szerint a téma a síneken hever, a káosz közepette fotó- és novellapályázatot hirdetett a 140 éves Keleti pályaudvarrólVitézy szerint a balesetek oka, hogy „mindhárom budapesti fejpályaudvar és az oda vezető vasúti infrastruktúra is rémes állapotban van, ezért is született két éve a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia és abból számos beruházás terve”. Lázár szerinte ennek ellenére leállította az összes, előkészítés alatt álló budapesti vasúti beruházást, pedig ezekre még uniós pénz is lett volna. Vitézy Dávid élesen kritizálta a minisztert, aki hétvégén a tihanyi Tranzit fesztiválon tartott előadást, amelyben úgy fogalmazott, hogy a globális felmelegedés okozza a MÁV problémáit, Vitézy szerint viszont Dél-Olaszországban és Spanyolországban is működnek a vonatok 40 fokban is.
Ami a mostani konkrét eseteket illeti: a dél-balatoni síntörésnél egy ismert pályahiba volt, a MÁV már kért rá vágányzárat, majd amikor nekifoghattak volna a felújításnak, akkor pont jött egy vihar. Utána mire megkapták volna az újabb vágányzárat, megtörtént a baleset. A Keleti Pályaudvari baleset esetében azonban még nem tudni, hogy mi volt a hiba oka.
