Első ránézésre pazarnak tűnő bérstatisztikát tett közzé hétfőn a KSH. A friss adatok szerint ugyanis júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt, ami 13,3 százalékkal haladja meg az elmúlt év ugyanezen időszakában regisztráltat. A nettó átlagjövedelem ezek alapján 442 000 forint volt, ami 13,1 százalékos fejlődés éves összevetésben. Az inflációt figyelembe véve az a kép áll össze, hogy a reálkereset így 9,3 százalékkal nőtt a 12 hónappal korábbihoz képest. A hivatal közlése szerint a pénzügyi szektorban találni a legjobb jövedelemmel rendelkezőket, ráadásul esetükben a bruttó átlagbér 89 ezer forinttal átlépte a lélektaninak is mondható egymillió forintos határt. Egy éve ugyanez még 949 000 forint volt. A leggyengébben keresők a vendéglátásban és a szálláshelyeken dolgoztak, esetükben 408 000 forint volt a bruttó bér a 2023 évi 360 000 forint után.
A bruttó mediánkereset 518 800 forint volt, ami azt mutatja, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele ennél többet, míg a másik fele ennél kevesebbet keres, s ez 15,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 359 200 forintot ért el, 15,1 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Más megvilágításba kerül a vonzónak ható mutató, ha az év korábbi szakaszában történteket is figyelembe vesszük. Májusban ugyanis a bruttó átlagbér a mostaninál még jóval nagyobb ütemben, 15,1 százalékkal, míg a nettó jövedelem 10,4 százalékkal gyarapodott. Részben erre hívta fel a figyelmet Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője is. A májusi meglehetősen jelentős növekedés bár pozitív meglepetést keltett, ám a jelek szerint csupán egyedi eset volt. A júniusi adat ugyanis belesimult az elmúlt hónapokban látott lassú lemorzsolódást mutató bérnövekedési trendbe. Emellett az emelkedés ellenére hosszú idő óta ez az első komoly negatív meglepetés, amely minden elemzői várakozást alulmúlt, arról nem is beszélve, hogy ez 2024 eddigi legalacsonyabb bérnövekedése.
Nagyot emelhetnek a minimálbéren
A kormány a bérek növekedési ütemének további erősítése mellett tör lándzsát, különösen a minimálbér tekintetében, ezzel kívánja javítani az alacsonyabb jövedelműek helyzetét - fogalmaz Czomba Sándor nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár közleményében. Ennek érdekében több lépcsőben emelhetik a minimálbért, amely 2027-re elérheti az átlagbér 50 százalékát, ami akár 140 ezer forintos emelkedést is jelenthet - írta az államtitkár.
Bármennyire is tetemes azonban a reálbérnövekedés üteme, a hazai fogyasztáson ez nem igazán hagy nyomot, pontosabban nem egészen úgy, ahogyan azt a kormány szeretné. A lakosság egy igen széles köre rendkívül óvatos és nagyon visszafogottan költ, az elemzők számára is kiábrándító volt a júniusi, 2,6 százalékos bővülést mutató kiskereskedelmi éves összehasonlítású adat. Az ágazatot egész első félévben a stagnálás a jellemzi, így egyre kisebb az esély, hogy idén a lakossági fogyasztás húzza a GDP-t.
Az azóta eltelt időszakban a Nemzetgazdasági Minisztérium is jelét adta annak, hogy a reálbérek fejlődésétől többet reméltek, illetve magyarázták az elmaradt többletfogyasztást. Nagy Márton egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy a középréteg és az átlag alatti jövedelműek óvatossá váltak, számukra most fontosabb az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás helyreállítása. Eszerint tőlük nem a kiskereskedelembe áramlik a pénz. A tárcavezető szavait alátámasztandó a Portfólión tegnap megjelent a minisztérium véleménycikke, ami szerint azért nem teljesen igaz, hogy a lakosság nem költene. Valóban van egy réteg, amely a megtakarításait igyekszik visszaépíteni, illetve a lakáspiac felé fordul, ám egy másik kör, amely viszont költeni lenne képes az vásárol is, csak éppen külföldön.
Az ING Bank egyébként idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,0 százalékos átlagos inflációval számol. Így az év egészében 8 százalék felett lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 5 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében. Erre hívta fel a figyelmet Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is, aki lapunknak úgy fogalmazott, hogy bár látványos reálbér növekedési számokat lehet látni az idén, de mindezt hosszabb távon kell vizsgálni. Márpedig 2022 nyarától már csak csökkenést lehetett látni, így a mostani számok a korábbi évek vásárlóerőveszteségét alig-alig kompenzálják. Ha pedig érdemi fejlődést hosszabb idősíkon nem tudunk felmutatni, akkor Európa nyugati feléhez való felzárkózás csupán egy illúzió marad.
Lemaradt a versenyszféra
A júniusi adatokat részleteiben vizsgálva a lassuló átlagbérnövekedést elsősorban a versenyszféra fejleményei magyarázzák. A vállalkozások körében ugyanis „csupán” 11,4 százalék volt az emelkedés, ami 2021 vége óta most a legalacsonyabb. Ezzel szemben továbbra is gyors a bővülés az állami és a non-profit szférában. Előbbinél 18,8 százalékot, utóbbinál 17,3 százalékot regisztráltak. A versenyszféra adatai alapján az rajzolódik ki, hogy a májusi pozitív meglepetés elsősorban az egyszeri kifizetések – például jutalmak – okozhatták.
