Orbán Viktor;kövérség;borok;rossz kormányzás;

A vagány villányi
Kiss Gábor
Carte Blanche
2023 nevű bora
tán az egyik
legjobb honi
kékfrankos

- Tompa Imre: De jó, hogy nem vagyok nyimi-nyomorék

Megróttak az egyik közösségi média-platformon, hogy nem elfogadható, ha egy értelmiségi valakinek a külsején gúnyolódik, mivel a miniszterelnök úrról megosztott videón szörnyülködtem, mármint azon, hogy micsoda irdatlan hasat növesztett ez az ember. Növesztett, és ez a lényeg. Nem veleszületett, ő csinálta az utóbbi másfél évtizedben, és ez óriási különbség – érdemes lenne megérteni azt a distinkciót, hogy két különböző dolog, ha valakinek veleszületett fogyatékossága van, amiről nem tehet, illetve szörnnyé torzul, amiről igenis ő tehet. 

Aki veleszületett nyomin viccelődik, annak nincs helye az emberek között, és, hogy egy élő klasszikust idézzünk, nem nyomjuk rá a kóserpecsétet arra sem, aki nők külsején gúnyolódik vagy a nevekkel jópofizik, mint némely kriptonyilas eukarióta kormánypropagandista.

A miniszterelnök úrnak valamikor emberi formája volt, még amikor rúgta a bőrt, bár maradt volna a focipályán, mint mondjuk egy szertáros, kevesebb kárt és bűnt követett volna el. Tessék megnézni azt a videót, amiben arra emlékezik elrévedve, hogy az apukája hogy rugdosta, miközben nagyon megverte, ami sok mindent megmagyaráz 

Innen küzdötte le magát a mindenórás mangalica státuszába, tökéletes és gusztustalan jelképeként mintegy annak a fékezhetetlen mohóságnak, amivel afféle kisgömböcként felfal mindent, ami az ormánya elé kerül. 

Ad analogiam: van az a jó kis bon mot, hogy a magyar színész, mire összeissza az arcát, elfelejt szerepet tanulni. Ismert az a mondás, hogy „After a certain age, every man is responsible for his own face”. Vagy Coco Chanel bon mot-ja: „Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz.” Henderson, az esőkirály Saul Bellow regényében a siralmas testét „lelke szomorú művének” nevezi. Satöbbi. Tehát az a förtelmessé torzult arc és test, ami a te gyengeséged műve, igenis joggal kritizálható, mert rosszul csináltad, te tehetsz róla. Maradtál volna karcsú, jóképű felcsúti szertáros, az a te színvonalad, és akkor most nem omlana ránk az ország, melynek nincs olyan alrendszere, amit a rossz kormányzásotokkal ne tettetek volna tönkre.

Well, ilyen a borászat is, de a honi borászat súlyos válságtüneteiről a jövő héten. Most fojtsuk egy pohár vörösborba bánatunkat. Eszméletlen jók lettek a magyar vörösök, minap kóstoltam 41 tételt, 85-95 pont között vibráltak, a vagány villányi Kiss Gábor Carte Blanche 2023 nevű hasas palackját ajánljuk ma a Szép Szóra szomjazóknak. Fekete, koncentrált, holmi virágos (rózsás)-gyümölcsös illattal, a kékfrankos (meggyes-szedres) aromájával és üde savaival, csípős (14 százalékos) szesszel, vörösbor-édes, harmonikus, meleges, kérek még-típusú karakter, tán az egyik legjobb honi kékfrankos.

(Kiss Gábor Carte Blanche 2023, 5500 Ft, 94 pont)

Kezdődik az új tanév a közoktatásban, ismét a változás, a javulás reménye nélkül.