Az ország történelmének legvéresebb terrortámadására emlékeztek szombaton Oroszországban a beszláni mészárlás 20. évfordulóján. 2004. szeptember 1-jén, a tanév első napján egy 32 tagú csecsen fegyveres csoport behatolt az Észak-Oszétia köztársaságban található Beszlán 1-es számú iskolájába, ahol több mint ezer embert: szülőket, tanárokat és diákokat ejtett túszul.
Az igazi tragédiát azonban az orosz különleges erők látványos kudarccal járó mentőakciója okozta. Szeptember 3-án már több mint 50 órája zajlott a túszdráma, amikor az iskola tornaterméből kettős robbanás hallatszott. Pánik tört ki, a gyerekek egy csoportja menekülni próbált, a terroristák pedig tüzeltek a menekülőkre. Ekkor avatkoztak be a helyszínre vezényelt orosz különleges erők. A végeredmény vérfürdő lett: a terroristákat kivégezték ugyan, de a túszaikkal együtt - 334 ember vesztette életét, közülük 186 gyerek és a terrorellenes egységek 46 katonája, s további több mint 750 személy sebesült meg.
A beszláni terrortámadás volt a két csecsen háború (1994-1996, majd 1999-2009) legvéresebb epizódja. A vasárnapi megemlékezéseken a túlélő egykori diákok az iskola udvarán gyűltek össze, osztálytermek szerint felsorakozva, az áldozatok portréit viselve. A túlélők és a hivatalos személyek ezután virágokat és gyertyákat helyeztek el az iskola kiégett egykori tornatermében, amely azóta emlékhely lett, számolt be az orosz média.
Az AFP és az EFE hírügynökség emlékeztet, a válság rossz kezelése és a tárgyalások szinte teljes hiánya tiltakozásokhoz vezetett, különösen a Beszláni Anyák Bizottsága részéről. 2017-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az orosz hatóságok által tett megelőző intézkedések „elégtelenek” voltak, „aránytalan erőt” alkalmaztak az iskola elleni támadás során, ezért több mint hárommillió euró kártérítésre kötelezték Moszkvát a 409 felperes részére.
Az ország akkori elnöke Vlagyimir Putyin volt, az FSZB vezetője pedig az a Nyikolaj Patrusev, aki később az orosz Biztonsági Tanács vezetője lett, ő dolgozta ki a Kreml nemzetbiztonsági stratégiáját, kulcsszerepe volt az Ukrajna elleni agresszió megtervezésében és mindmáig Putyin elnök kevés bizalmasainak egyike.
Putyin már akkor a regionális autonómia megnyirbálására használta fel a tragédiát, a kormányzóválasztást gyorsan törölték. Húsz év elteltével a beszláni vérfürdőt újra saját céljai szolgálatába állította az elnök. Még az évforduló előtt, augusztus 20-án látogatott el az emlékhelyre, ahol párhuzamot vont a 2004-es terrortámadás és a kurszki régióban egy hónapja indított, az orosz hatóságokat felkészületlenül érő ukrán offenzíva között. „Ahogyan a terroristák ellen harcoltunk, ma azok ellen kell harcolnunk, akik bűncselekményeket követnek el a kurszki régióban és a Donbászban” – mondta Putyin, aki a hatóságok egykori felelősségről szót sem ejtve, a vérfürdő színhelyén is Ukrajna „nácítlanításának” szükségességéről beszélt.
