- Kovács Margit: Zsákutcányi gyerek

1986 nyarán azt hittem, hogy
a világ négy szegletéből zsákutcánkba
két szelet zsíros kenyér közé
napközis tábort hajtogathatunk
míg apáink a kocsmában kugliztak egy korsó sörért
és anyáink a fodrásznál dauergőzben tüsszögtek
mi oly szabadok voltunk addig mert
az utcánk elején a parkban gyülekeztünk
néhányan Farkas Bertalanok lettünk és fára mászva
zöldellő ágakkal navigáltunk a világűrben
a Szaturnuszra dokkoltunk le magunkat
bejártuk a Tejút minden szegletét
űrsétánk befejeztével egy ágról fejjel lefelé
csak úgy kicsúsztunk a szkafanderből
máskor a parkból focipálya lett és csapatot választott
Détári és Nyilasi mi pedig imádkoztunk
hogy a választás ne ránk essen utoljára
passzoltuk a rideg valóságot hogy legalább
a gól öröme némítsa az otthoni civakodást
kudarcaink nagyok voltak ránk de a
sikereinket egymás cipőjében hordtuk
nyaranként együtt mentünk le a tóhoz
és a vízbe bátyáink kezeiből ugrottunk
csak a lángos illata csalogatott ki kockás plédjeinkre
estére hártyáink nőttek ujjaink között
és egy réteg bőrt is leáztattunk magunkról
ágyainkhoz nehéz pislogások közt botladoztunk
és reggelig aludtuk dobozos colára cserélt álmainkat