Aligha hatja meg a magyar nyugdíjasokat, hogy esetleg alacsonyabb lesz idén az átlagos infláció, mint amekkorát az egyébként ezer sebből vérző 2024. évi előzetes kormányzati elképzelések tartalmaztak. Tavaly még 4 és 6 százalék közé tették a pénzromlás ütemét, ezért a felső értékkel emelték januárban az időskori járadék összegét.
Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette, hogy 2025-től 3,2 százalékkal nő a nyugellátások összege. Addig pedig évközi korrekcióra, nyugdíjprémiumra senki ne számítson. Az augusztusi, évesített 3,4, a nyugdíjasoknál 3,6 százalékos, fogyasztói árindex azért is kiemelkedő szereppel bír, mert az esztendő első nyolc hónapjának átlagos inflációs értékét szokták figyelembe venni a következő évi nyugdíjemeléskor. A múlt havi, 2021 februárja óta nem tapasztalt mértékű, viszonylag kedvező inflációs adat elsősorban annak volt betudható, hogy az üzemanyagok ára augusztusban alacsonyabb lett, mint az egy esztendővel korábbi. Ugyanakkor olyan alapélelmiszerek ára, mint a liszt egy év alatt 30, a tartós tej csaknem ugyanannyi, míg a vaj egyetlen hónap alatt közel 10 százalékkal drágult. Így nem nehéz megjósolni, hogy az ősz és a tél a folyamatos drágulások időszaka lesz, s aligha lenne meglepő, ha az esztendőt 5 százalékos inflációval zárnánk.
Ugyanakkor jó esély van arra, hogy a minimálbérek jövőre 10 százalékkal emelkednek, az az általános tapasztalat, hogy a versenyszférában az átlagos keresetek ezt mindenképpen meghaladják. Mindez azt vetíti előre, hogy 2025-ben - még a februári 13. havi nyugdíjemelést is figyelembe véve - az időskorúak járadéka és a bérből és fizetésből élők keresete közötti különbség jövőre tovább nő. Egy svéd író szerint: "A legrosszabb a nyugdíjas létben, hogy az embernek túl sok ideje van belegondolni dolgokba."