Senkit nem ér meglepetésként az az állítás, hogy az időjárás erősen befolyásolja, milyen módon töltjük el szívesen a szabadidőnket. Hőségben irány a vízpart, esetleg egy árnyas erdő, hűvösben viszont jöhet a városnézés. A megszokott szezonok azonban a klímaváltozás hatására eltolódhatnak, mint oly sok mindent, a turizmust is befolyásolja az egyre szeszélyesebb időjárás.
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus a Másfélfok oldalon megjelent cikkében ezeket a folyamatokat elemzi a magyarországi adatok tükrében. Mint megállapítják, a globális felmelegedés különbözőképpen változtatja meg az egyes hónapok átlaghőmérsékletét, illetve egyéb meteorológiai viszonyait is. Az elmúlt 50 évben tavasszal leginkább az április vált melegebbé, míg nyáron főleg június és augusztus második fele, ősszel pedig szeptember első fele. A hőérzetünket azonban nemcsak a hőmérséklet határozza meg, hanem a légkör nedvességtartalma, a direkt napsugárzás és a szél is. Az előbbiek növelik, míg a légmozgás csökkenti a hőérzetet. Az erdei turizmushoz az intenzív mozgás miatt alacsonyabb hőérzet a megfelelő, míg egy városi sétához már egyáltalán nem ideális a 28 °C feletti tartomány. Ugyanakkor a vízparti turizmus szempontjából nem tekinthetjük kellemesnek, ha 25 °C alatti a hőérzetünk.
A kutatók górcső alá vették a három kategóriát, az erdei turizmust a Bükkre, a városit Budapestre, a vízpartit pedig Keszthelyre vizsgálták. Úgy találták, hogy Budapesten áprilisban a napok harmadán tekinthető kellemesnek a városi séta, és ettől csak kissé van lemaradva október, május vagy szeptember. Nyárra azonban ez drasztikusan csökken: júniusban már csak átlagosan három napon kellemes a városlátogatás, míg a többi hónapban ez inkább csak két nap. A magasabban fekvő, éppen ezért hűvösebb Bükkben leginkább szeptemberben és májusban túrázhatunk a legtöbb napon kellemesnek számító hőérzet mellett, ezután következik a napok harmadán kellemes június. Márciusban és novemberben viszont még/már túl hideg van az erdei túrázáshoz. A vízparti turizmust Keszthely mellett mindhárom nyári hónapban 10-11 napon is kellemes hőérzettel élvezhetjük, de ha nem zavar minket a kissé meleg, akkor július lehet a nyerő, míg a kevésbé fázósak még akár szeptemberben is strandolhatnak.
Ezután áttekintették, hogy a jövőben mi várható ezen három turisztikailag fontos területen a háromféle kibocsátási forgatókönyv szerint. A nyári budapesti turizmus már jelenleg is csak havi néhány napon igazán kellemes, de a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásával a napok legtöbbjén túl meleg lesz, azaz valószínűleg csak néhány „bátrabb” fog majd erre vállalkozni. A szimulációk alapján egyértelműen áprilisban és októberben lesz a leginkább kellemes idelátogatni a század végén. A kibocsátások azonnali visszafogásával több hónapban egyenletesebben elosztva, április-májusban és szeptember-októberben is több napon számíthatunk majd kellemes időjárásra egy városnézéshez, illetve nyáron is megmaradhat néhány napon ez a kellemes tartomány, ezáltal a nyári szünet egy-egy napja is kihasználható a főváros meglátogatásához anélkül, hogy túl melegünk lenne.
A pesszimista forgatókönyv szerint ahogy telnek az évtizedek, a nyári hónapok egyre inkább kissé meleggé vagy akár túl meleggé is válnak a jövőben még a vízparti turizmushoz is. Olyannyira, hogy júliusban vagy augusztusban csupán 5-6 napon lesz majd kellemes a fürdőzés a Balatonnál a század végére, ami a fele a jelenlegi gyakoriságnak. Emiatt május és szeptember lesz átlagosan a legkedvezőbb hónap a kellemes fürdőzéshez, illetve már áprilisban is megjelennek majd a júliusival azonos gyakorisággal a kellemes napok. Ezzel szemben a zöld jövőben a jelenlegi gyakorisági arányokhoz képest csak kisebb mértékű változásra számíthatunk, amellyel a nyári maximumok is megmaradhatnak.
A jelenleg még szeptemberben, májusban és júniusban is nagyrészt kellemes erdei túrák a pesszimista forgatókönyv szerint inkább októberben és áprilisban, illetve akár már márciusban lehetnek több napon kellemesek. Ugyanakkor a zöld jövőt követve is látunk változásokat, és így kisebb a forgatókönyvek közötti különbség, de ezzel legfeljebb áprilisban lehet a legtöbb kellemesnek tekinthető nap.
A hőhullámok Spanyolországban és Olaszországban, erdőtüzek a görögországi Rodosz szigetén: a Földközi-tenger térségének népszerű úti céljait a szárazság és a magas hőmérséklet sújtja. Vajon a jövőben a Földközi-tenger helyett Svédország vagy Írország vonzza majd a nyaralókat? A szélsőséges időjárás ellenére a nyaralók eddig hűségesek maradtak a népszerű mediterrán úti célokhoz. Az éghajlatváltozás előrehaladtával ez megváltozhat, és már vannak erre utaló jelek, bár az ágazat még nem tudta ezt a foglalások adatai alapjaira támaszkodva megállapítani.
Torsten Kirstges német turisztikai szakértő nem zárja ki, hogy Észak-Európa további forró nyarak esetén utazási célpontként előnyös lehet. Akkor Wilhelmshaven lesz az új Karib-tenger, és az emberek a német Balti-tengerre mennek majd, de Lengyelországba vagy Észak-Franciaországba vagy Írországba, Angliába, Skandináviába, Dániába is. De ez csak akkor érvényes, ha ott valóban melegebb lesz. Véleménye szerint a napmeleg üdülési motívuma mindig is döntő tényező lesz.
Hogy a felmelegedés mennyire befolyásolja a turizmust, arról Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságírót faggattuk, aki elmondta: csínján kell bánni a számokkal, mert azok sokféleképpen értelmezhetők, és tetszés szerint mást és mást olvashatunk ki az adatokból. Összességében elmondható, hogy 2024 nagyon jó éve a szektornak, a világon mindenütt nő a turisták száma, és az is tény, hogy arányaiban nagyobb mértékben nő az északi országokba irányuló utazások száma. Azonban az alacsony bázis okán ez abszolút mértékben még mindig kevesebb turistát jelent, mint a hagyományos desztinációk esetében. Példaként hozta fel Franciaországot, amit évente nagyjából 100 millióan keresnek fel, itt egy 5 százalékos növekedés is ötmillió embert jelent. Míg mondjuk Svédországban hiába volt 40 százalékos a növekedés, ha ez annyit tesz, hogy négymillióról emelkedett a szám majdnem hatmillióra. Tehát valójában továbbra is a megszokott területekre utaznak a turisták a legnagyobb számban.
Ugyanez mondható el a szezonokról is. Kiss Róbert Richárd felhívta a figyelmet arra, hogy bár valóban nő az elő- és utószezon népszerűsége, a gyerekes családok számára továbbra is szinte csak az iskolai szünidő alatt van lehetőség hosszabb, 1-2 hetes utazásra. Így aztán hiába egyre forróbbak a nyarak, továbbra is ezekben a hónapokban vakációznak a legtöbben, valamint a karácsonyi-szilveszteri időszakban.
