Véget ért a VI. kerületben két héten át tartó „ügydöntő szavazás”, amelynek tétje az volt, hogy betiltsák-e a Terézvárosban az Airbnb-típusú szálláshelyeket. A szavazást Soproni Tamás polgármester kezdeményezte, azon az önkormányzat közleménye alapján 6083 terézvárosi voksolt: ez 20,5 százalékos részvételi arányt jelent. Közülük 3265-en (megközelítőleg 54 százalék) szavazott a teljes tiltás mellett, 2818-an pedig (több mint 46 százalék) ellene. A tervek szerint a tilalom türelmi idő után, 2026. január elejétől lép életbe.
A fideszes Szentkirályi Alexandra még az eredmény ismerete előtt bejelentette, hogy bármilyen döntés születik is, annak megfelelő szabályozást javasol budapesti és országos szinten.
Ebből az következhet, hogy nemcsak a Terézvárosban, hanem a fővárosban és az egész országban betilthatják az Airbnb-típusú szálláshelyek működését a társasházakban.
Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője kérdésünkre előrebocsátotta: az Airbnb eredetileg úgy indult, hogy az ingatlantulajdonosok, amikor pár hétre elutaztak otthonról, mások rendelkezésére bocsátották a lakásukat. A problémák akkor kezdődtek, amikor emberek és vállalkozások befektetési céllal tömeges méretekben kezdtek ingatlanokat vásárolni, hogy azokat kiadják rövid távú szálláshelyként.
Mindent egybevetve Király Dávid a rövid távú szálláskiadást inkább jó dolognak tartja, de tisztában van a negatívumokkal is.
A teljes tiltást nem helyesli, piacpárti logika alapján sokkal inkább a szabályozás, adott esetben a szigorú szabályozás híve lenne. Persze, a konkrét esetben a megvalósítás nem könnyű. Az állam szerinte bedobta a gyeplőt a lovak közé: a kérdés szabályozását úgy bízta az önkormányzatokra, hogy ehhez nem adott mozgásteret, se jogkört, sem eszközt.
A VI. kerületi ügydöntő szavazás esetén Király Dávid aggályosnak ítélte, hogy nem voltak árnyalatok, csak a teljes tiltás vagy az eddigi állapot fennmaradása közül lehetett választani. Mindez azért alakult így, mert a terézvárosi önkormányzat korábbi rendeletét, amely néhány új szabállyal normalizálta volna az Airbnb-lakások működését, a kormányhivatal visszadobta. A várospolitikai szakértő számára ez is annak a bizonyítéka, hogy az önkormányzatnak nincs hatásköre egy új szabályozás elfogadásához és végrehajtásához.
A szavazás eredményeként jön a tiltás, ami viszont nem megoldás – állapította meg. Ahogyan az sem megoldás, hogy a fideszes Szentkirályi Alexandra előre közölte: akármi lesz is a döntés a Terézvárosban, ő ennek megfelelő előterjesztést nyújt be akár a fővárosra, akár az egész országra vonatkozóan. Király Dávid számára abszurd, hogy egy önkormányzati politikus arról beszél, milyen legyen a központi szabályozás. Miközben arról kellene beszélnie, hogy az önkormányzatok végre kapjanak hatáskört és önállóságot.
A többség megszavazta, hogy betiltsák az Airbnb-t TerézvárosbanTévút lenne „felülről” szabályozást hozni a főváros vagy az ország egészére – folytatta a várospolitikai szakértő. Semmi értelme például a XVIII. kerület Airbnb-szabályozását központilag megalkotni, már csak azért sem, mert ez a kerület bizonyára nem küzd olyan gondokkal, mint a belső kerületek.
A tiltás lehetséges következményeiről Király Dávid elmondta: bár Magyarországon nincs kimutatás arról, hogy az ingatlan- vagy albérletárak mennyire szoros összefüggésben vannak az Airbnb-lakások számával, feltételezhetjük, hogy olcsóbbá válnak, ha kevesebb lesz, vagy megszűnik az Airbnb. Ugyanakkor a szálláskiadásból származó bevételtől (ami a Terézvárosban évi 870 millió forint) elesik az önkormányzat.
A turizmusra gyakorolt hatás összetett. A kevesebb pénzzel rendelkező külföldiek elmaradhatnak, de a szállodák között fokozódhat a verseny, ami jót tehet az idegenforgalomnak. A helyben lakók életminősége valószínűleg javulni fog, de – jegyezte meg Király Dávid – ez a szigorúbb szabályozással is elérhető lenne. Lehetővé kellene tenni például, hogy a szállásadótól, ha rendszeresen érkezik panasz az általa kiadott ingatlan vendégeire, vonják meg az engedélyt. Az is egyfajta módszer lehet, hogy a kiadott napok számát korlátozzák, de ennek ellenőrzésére pillanatnyilag az önkormányzatoknak szintén nincs eszközük.
Az ellenérvek közé tartozik, hogy a tiltással a szállásadók elveszítik megélhetésük egy részét. Király Dávid úgy látja, hogy önkormányzati vagy bármilyen más ösztönzővel – így például adókedvezményekkel – elérhető, hogy a tulajdonosoknak, akik valamilyen okból nem akarnak az ingatlanjukban lakni, megérje hosszú távra kiadni az eddig Airbnb-ként működtetett lakásukat.
A terézvárosi szavazást értékelve elmondta, hogy a több mint 20 százalékos részvételi arányt kifejezetten magasnak tartja. Biztosra veszi, hogy más kerületekben árgus szemekkel figyelték, mi lesz az eredmény. Ebből a szempontból azonban a szavazás nem ad eligazítást. A két tábor – a tiltást támogatók 54 százaléka és az ellenzők 46 százaléka – között nincs olyan drasztikus különbség, hogy ennek alapján egy másik önkormányzat eldönthesse, milyen irányba mozduljon el.
