;

árvíz;riport;

Zsákok százait töltik Tahitótfalunál. A Dunakanyar sok településén készülnek a nagy árvízre

- Homokot lapátolnak, zsákokat töltenek, bútorokat pakolnak mindenfelé a Dunakanyar környéki településeken a közeledő árhullám előtt

Sokan az állami irányítással elégedetlenek, mások azt számolgatják, mennyibe fog kerülni nekik az egy hétnyi ár.

Mintha felbolydult méhkas lenne az egész Duna-kanyar: mivel az igazi árhullám – vagyis a tetőzés - még messze, Ausztriában van, így hétfőn és kedden még lehetett menteni, ami menthető. Holnaptól várhatóan eléri a Duna azt a szintet, amikor betör az alacsonyabban fekvő kertekbe, házakba, és a mostani adatok szerint péntek délután-este eléri a tetőpontot. Onnantól pedig nagyon lassan fog apadni, és akár egy hétig is eltart, mire az emberek visszamehetnek a víz által elöntött helyekre.

Homokot lapátoltak, bútorokat pakoltak, az elektromos kábeleket szerelték le rohammenetben mindenütt, amerre jártunk a fővárostól elindulva a Duna mentén felfelé. 

A közvetlenül a víz mellett lévő Római parti villasorról kezdtük a szemlét a tempósan szitáló esőben. A környező utcákban mindenütt homokot rakodtak le, van, ahol az egész család együtt lapátolt.

„Hol van a katonaság?” - kérdezte hegyesen az egyik lapátoló. „Most kellene, hogy jöjjenek, később már csak a vizet meregethetik”. (Később azt hallottuk, hogy várhatóan kedden érkezik a Duna-kanyarba több ezer honvéd, hogy segítsék az árvízi védekezést. Igaz, már hétfőn is volt olyan helyszín, ahol megjelentek). A Rómain homokzsákokat töltők szerint ahogy eddig szinte minden árhullámnál, az állam, illetve az önkormányzat ezúttal sem volt a helyzet magaslatán.

- Nekünk most szóltak egy napja, hogy vigyük el a szemetet és ürítsük ki az emésztőgödröt” – mondta dühösen az egyik helybeli hölgy. „Mármost úgy, hogy minden csatornás elfoglalt, két hét múlva tudnak kijönni ide.” A dühük másik oka, hogy szerintük az állam, a katasztrófavédelem az orrát nem dugta ki hozzájuk, így a homokot is ők rendelték meg sebtében egy hete Békásmegyerről, amikor már a sajtóhíreket olvasva látták, hogy közeledik egy jókora árhullám Csehországból, Ausztriából. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül nekik a védekezés, úgy számolnak: a házukhoz legalább 2-300 zsákra van szükség, a bele kerülő homok, a kiszállítás, a bútoraik elszállítása, illetve a várható takarítás és újrafestés után úgy 800 ezer- 1 millió forintjukba fog kerülni ez az egy hét.

Tovább haladva Budakalásznál állunk meg a Lupa-sziget előtt. A szigeten lakók már a korábbi napokban összepakolták mindenüket. Volt, aki a nyaralója tetejére halmozta fel a motyói jó részét, és aki tudott, elköltözött a szigetről, mivel keddre várhatóan már teljes hajózási tilalom lesz a Dunán, és szintén keddre várhatóan az áram is megszűnik a rövidesen teljesen víz alá kerülő szigeten.

- Ha 840 centiméter körül tetőzik a víz, úgy még megússza egy kiadós takarítással, ám ha a 850-860 centimétert eléri, az már nagy baj, mivel betör a raktárába, ahol csaknem 1 milliós élelmiszerkészlete van – erről már egy helyi vendéglátós számolt be. Miközben beszélgetünk, egy jókora szürke patkány rohant el mellettünk. Időnként megcsap valami penetráns bűz: a csatorna már telítődött, alighanem annak a vize elkezdett felbugyogni, a patkányok is ezért jönnek a felszínre - vélekedett. Néhány háznál már feldohogtak a szivattyúk: a pincékben elkezdett feljönni a víz. „Mi lesz itt később” - sóhajt egy idősebb úr - „még legalább két-három métert jön felfelé a Duna”.

Szentendrén hétfőn még egy szokványos hét eleji korzó képét láttuk, ám a betongát alsó szélét nyaldossa már a Duna. „Reggel óta két lépcsőnyit emelkedett” - mondja az egyik ott dolgozó, aki szerint ilyen gyors áradás még nem volt. Bár a Duna szintje még bőven másfél-két méterrel a parti út alatt volt, ám délután a helyi katasztrófavédelem már megkezdte a szentendrei mobilgát felállítását. A sietség volt érezhető a Visegrád felé vezető 11-es főút mentén is. Több helyütt, Leányfalunál, Tahitótnál már közvetlenül az út mellett építették ki a homokzsákos védvonalakat, mivel ha a víz betör az útra, a teljes régió elzáródik legalább egy hétre. Így is várhatóan számos település búcsút mondhat a külvilágnak. Mint Tahitótfalunál megtudtuk, szerdán várhatóan lezárják a szigetcsúcson Kisoroszit, és jó eséllyel Dömösre sem lehet majd eljutni az áradás alatt.

Tahitótfalu központjában egy hatalmas placcon már homokzsákok százai fehérlenek, hogy az út mellett kialakítsák azt a védvonalat, ami 2013-ban is megvédte a Pilis fő ütőerének számító útvonalat. Itt találjuk Keresztes László Lóránt immáron ex-LMP-s képviselőt, aki mint elmondta, teljesen magánemberként jött ki lapátolni és a védekezést segíteni. Beszélünk Sajtos Sándor Imre polgármesterrel. „Amit tudunk, megteszünk” - mondta, szerinte egyelőre úgy fest, hogy a 2013-as szint alatt 15-20 centivel alacsonyabban fog tetőzni a Duna a hét vége felé. Kisorosziba beérve éppen a kis komp akkor tette ki a Dunabogdányból érkező utasait. Többen jókora csomagokat cipelnek. Alaposan bevásároltak, felkészülve az egy hetes elszigeteltségre. Egy régi helyi lakos hölggyel beszélünk, aki az egyik ház falán mutatja az eddigi legnagyobb árvizek, a 1929-es, a 2002-es és a 2013-as nyomait. Ebből kitűnik, hogy a rövidesen a Duna teljesen el fogja nyelni a kompkikötőt és a szigetcsúcs nagy részét, de várhatóan be fog törni a bevezető útra.

- Emlékszem, 2002-ben a Kisoroszi tábla éppen csak kiállt a vízből - mondja. Márpedig úgy fest, most is hasonló, ha nem ugyanakkora lesz az áradás. Szerinte a délelőtt már volt egy falugyűlés, ahol közölték, szerdától le lesz zárva a falu, legalább egy hétre. Ott egyébként azt is latolgatták, hogy ha ilyen ütemben emelkedik a víz, úgy ahogy 2013-ban, úgy Dömös is „elesik”.

Tizenhatra emelkedett délutánra a Kelet-Közép-Európát sújtó árvíz halálos áldozatainak száma. Egyes területeken a víz visszahúzódott, máshol még a tetőzésre várnak.