Az adózott eredmény, 2023. első hat havához képest 209 milliárdról 222 milliárdra nőtt, a szintén kiemelt, „teljes, átfogó jövedelem” pedig 18 milliárdos mínuszból plusz 362 milliárdba fordult. Ez utóbbi változást többek között a pénzáram-fedezetek segítették, amelyek a 2023. első félévi, 88 milliárdos hiány után idén közel kétszázmilliárdos pozitívumot mutattak. De a külföldi pénzek átértékelése is több mint százmilliárdot segített.
Árnyalja a képet, hogy a jelentés szerint a csoport az első hat hónapban rezsivédelem címén 435 milliárd forint támogatást kapott a magyar költségvetésből. Ezt az összeget az állam elvileg azért biztosítja, hogy a cég a vételárnál olcsóbban – rezsicsökkentett áron - eladott lakossági földgázt és áramot ki tudja fizetni. Ugyanakkor a tevékenység részletei némiképp homályosak, kezdve onnan, hogy az állami cég a lakossági számlák „rezsibokszában” máig a 2022. augusztusi, tőzsdei csúcsárakból vezeti le az állami ártámogatás révén elért, állítólagos lakossági megtakarítást, eladdig, hogy a lakossági áram jó részét az MVM a saját tulajdonában lévő Paksi Atomerőműtől, a tőzsdei ár töredékéért veszi. Az MVM Csoport, rezsivédelem címén, számításunk szerint, Ukrajna orosz lerohanása és 2024. júniusa között mintegy 2 ezermilliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott a költségvetésből. Megjegyzéseik szerint az első félév során, „rendszerbiztonság” címén, vagyis lényegében az elavult Mátrai Erőmű működtetésére, további 52 milliárdos költségvetési támogatást is kaptak.
Az első félévi árbevétel, elsősorban a piaci árak folytatódó lankadása nyomán, 2,8 ezermilliárdról 2,2 ezermilliárdra esett. Ezen belül földgázból 1,1 ezermilliárd folyt be, ami 23 százalékos csökkenés. A nyersanyag irányadó, holland tőzsdei ára a 2023. első hat havát jellemző, 58 eurós szintről 2024. első félévére 30 euróig esett. Ugyanakkor gázeladásaik mennyisége mégis jelentősen ugrott, ami a fűtőanyag iránti hazai igények zuhanása tükrében még inkább szembeszökő. A megoldásra utalhat, hogy energiabevételeiken belül a kivitel aránya a 2023. első félévi 35 százalékról idénre 41 százalékig nőtt. Villamosenergia-árbevételük 22 százalékkal 677 milliárdra, ebbéli forgalmuk 5 százalékkal esett. A csoport hagyományosan igen magas kötelezettségállománya 5 ezermilliárdról 4,4 ezermilliárdra apadt. (Ezek közé tartoznak a politika látóterébe kerülő kínai hitelek is.) Az MVM történetének legnagyobb befektetéseként júniusban részesedést vettek a Shah Deniz nevű azerbajdzsáni földgázmezőben. Megújulóenergia-alapú termelési képességük az első félévre 50 százalékkal 629 megawattra, az ebből termelt áram mennyisége pedig 93 százalékkal ugrott.
Szemléletfüggő álláspont
Az MVM Csoport alapvetően szintén tetszetős értékeket mutató, 2023-as, egész évi beszámolóját szinte csak a mínusz 190 milliárdot mutató „teljes, átfogó jövedelem” csúfította el. Az alapján, hogy az állami tulajdonos, elfogadó nyilatkozatában, a vagyonra utaló mérlegfőösszeg-adat mellett, az MVM gazdálkodását az általuk veszteségnek nevezett „teljes, átfogó jövedelem”-adattal jellemezte, májusi tudósításunkban az állami csoport tavalyi gazdálkodását szintén veszteségesként írtuk le. Ennek olvastán az állami energiacégtől jelezték: szerintük a beszámoló eme sorából az MVM gazdálkodásának nyereségességét vagy veszteségességét megítélni félrevezető. A tétel ugyanis főképp átértékelési hatásokat tükröz, ami nem az eredményre, hanem a tőkére hat – fűzték hozzá. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ez egy fajsúlyos, de szemlélettől függő álláspont. A kimutatásban szereplő eredményadatok például a „konszolidált, átfogó jövedelemkimutatás” részei, melyek végső eredője a „teljes átfogó jövedelem”. A magyar számviteli szabályok a beszámoló eme részére az egyértelműbb „eredménykimutatás”-elnevezést használják.
Kiterjedt tevékenységi kör
Az MVM, mint a Kádár-rendszer alatti Magyar Villamos Művek Tröszt jogutódja, igen kiterjedt tevékenységet folytat. A hagyományos áramnagykereskedelem, a Mavir nevével fémjelzett központi hálózat és áramrendszer-irányítás, valamint a legnagyobb hazai termelőnek számító Paksi Atomerőmű működtetése mellett mára, az ország legnagyobb gáztárolórendszere mellett, a központi gáznagykereskedelmi, illetve a háztartási áram- és gázértékesítési feladatokat is meg- illetve átvették. A lakosságon kívüli vevők piacán szabadáras energiakiskereskedelmet is folytatnak. Mára számos területi áram- és gázhálózatot szintén meg- (pontosabban vissza-) vásároltak, illetve 2020-ban megszerezték az innogy nevű nagy cseh energiaszolgáltatót is. Több kisebb, részben távhőt is előállító, hagyományos erőmű üzemeltetése mellett, 2020-ban, vitatható körülmények között, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől megvették az elavult és környezetszennyező Mátrai Erőművet is. De mára a hazai ipari napelempiacot is vezetik. Tevékenységük az elmúlt évtizedek során az iparág számos területére terjedt ki: 2023-as jelentésük közel félszáz leányvállalat mellett hat társult és közös vezetésű részesedést sorol. Utóbbiak közé tartozik például német irányítású E.ON Hungária negyede is.
Osztalékeső az államnak
Bár az MVM eredményadatai épp a 2022-es rezsiválság beköszöntével ugrottak a korábbi évtizedeket jellemző, nullszaldó körüli, esetenként néhány tízmilliárdos szintről, százmilliárdos nagyságrendre, a cégnél határozottan cáfolják, hogy ennek köze lenne a jelentős költségvetési pénzpumpához. Mindenesetre tavalyi pénzügyi helyzetük egyensúlyuk veszélyeztetése nélkül lehetővé tette, hogy az állami tulajdonos, az MVM történetében először, vélhetőleg a Budapest Airport felvásárlása érdekében, 309 milliárd forint osztalékelőleget is kivonjon az MVM-ből. Ezt a cég külföldi sikerei tették lehetővé. Az államnak kifizetett, 2023-as osztalék összesen 324 milliárdra rúgott.
